2015/01/31
Pár napja vitába szálltam egy Fent és lent blogon megjelent szöveggel, ami azt állította, hogy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című film világképe „reflektálatlanul macsó”.
Azt írtam, hogy szerintem ez az állítás semmilyen szinten nem állja meg a helyét, a férfiközpontúság és a férfitapasztalat előtérbe helyezése pedig abból következik, hogy férfi a főszereplőnk.
Masemalszom, az eredeti cikk szerzője Facebookon reagált rövdien a vitaposztra, válaszát változtatás nélkül idemásolom:
A Fent és lentes poszt nem azt állítja, hogy Áron egy macsó, hanem hogy a film szinte kizárólag a férfitapasztalatra épít. A kamera maga a „male gaze”: egy srácokból álló társaság (mindenekelőtt Áron) szempontjából mutat meg mindent – a nők csak tárgyak, testek, álomszerű alakok, érthetetlen vagy elérhetetlen idegen lények. Pálos Máténak tehát teljesen igaza van: Áron nem macsó, éppen ellenkezőleg. De hogy Áron macsó lenne – na, azt nem is állította senki.
A film világképe férfiközpontú – ebben pedig egyáltalán nem egyedülálló. Ezért írtam: „Hozhatnánk példának száz (magyar) filmet, ami nemcsak ugyanilyen férfiközpontú, de még nézhetetlen is. […] Itt most csak [egy] méltán sikeres projektről volt szó, amit szeretünk, de férfinézőpontja olyannyira természetes, hogy szinte fel sem tűnik.”
Szóval mindezt a férfiközpontúságot azért jegyeztem meg, mert bár nagyon szeretem ezt a filmet (én is), azért csodálkoztam, hogy előttem senki sem írta le, milyen természetes ez a férfiszempontú valóságábrázolás. Még a nagyvárosi bölcsész-művész-értelmiségi köreinkben is.
Címkék: magyar film, maszkulinitás, vita
Partnereink
A főhős nem egyszerűen férfi, hanem magyar férfi. Nőkkel eljátszatva ez egy teljesen más történet lenne, pl. más lenne a főhős viszonya az anyjával, az apjával, esze ágában sem lenne kutatni a BKV-ellenőr után, nem lenne gondban, ha anyukájának (vagy bárkinek) ajándékot kell venni. A főhős a férfivé válás problémájával is küzd, a nő a nővé válást ebben az életkorban már rég letudta, nem? Tehát értelmetlen a feltevés: a film lényegéhez tartozik, hogy férfiszempontú, nem is létezne, ha nem az lenne. Oly sok kibírhatatlan magyar romkom után megérdemeltük ezt a filmet, férfitársaim :-)
[…] igaza van, akkor nekem szükségképpen tévednem kellett. Feltéve persze, hogy a film ugyanazon „szintjéről” beszélünk. Az alábbiakban tisztázom az álláspontomat, […]