magazin

KÍSÉRLETI VETÍTŐ 9. Lichter Péter: George Lucas és az avantgárd

Lichter Péter

2010/09/30

Ma már nehéz elképzelni, hogy az Új-hollywood-i keménymag egyik legkonvencionálisabb filmnyelvét használó, élő klasszikusának fiatalkori zsengéi keményvonalas, izgalmas kísérleti filmek voltak. A hatástörténetek törékeny kutatásainak George Lucas rövidfilmjei újabb támpontul szolgálhatnak a korszak fenegyerekek formai inspirációinak feltérképezésében.

A hetvenes évek filmtörténetet író generációja (Spielberg kivételével) mind valamilyen filmes képzésen tanulták el a szakma alapjait. Ez a fiatal, nagy számú korosztály sokkal hamarabb került a tűz közelébe, mint idősebb pályatársaik. Régi Hollywood íratlan szabályai szerint a fiatal filmeseknek hosszú évekig, akár évtizedekig elnyúló szamárlétrát kellett végigmászniuk, mire a rendezői székbe süppedhettek volna, viszont a hetvenes évekre a filmipar dolgozóinak nagy része kiöregedett. Amikor Spielbeg 21 (!) évesen a Universal stúdió televíziós részlegénél rendezni kezdett (leginkább a korai Columbót), stábjának nagy része ötven felett járt.

A világ első filmes egyetemi kurzusát 1947-ben kezdték San Franciscóban – az egyik tanár egy bizonyos Sidney Peterson avantgárd filmes volt –, bár ez inkább hasonlított egy szakkörre, mint komoly infrastruktúrájú, mai intézményre. A második világháború utáni gazdasági fellendülés lehetővé tette, hogy az USA legtöbb városában jól felszerelt művészeti és filmes képzések induljanak, ahol a diákok szabadon kísérletezhetnek. Az amerikai avantgárd hatvanas évekre beérő (és divatossá váló) rendezői, „civil” foglalkozás gyanánt mind valamely filmes egyetemeken tanítottak, ahol a rövid és olcsó kísérleti filmeket népszerűsítették a fiatalok között. A hatvanas években az akkor szárnyaikat bontogató, később mogulokká váló rendezőkre minden irányból záporoztak a formai és tematikus inspirációk: Európából Godard-ék, Amerikából pedig az akkor tetőző avantgárd hullám tagjai mutatták meg nekik a filmnyelv végtelen lehetőségeit.

Kaliforniában két egyetemen tanították színvonalasan a filmkészítést: az USC és a UCLA campusain. Az előbbi diákja Lucas és Milius, az utóbbié pedig egy bizonyos Francis (később Ford) Coppola volt. A két egyetem gyakran rivalizált egymással, diákfilm-fesztiválokon versenyeztették korai filmjeiket.

Lucas egyik első filmje a Look at Life volt. Az állóképek gyorsmontázsából kirajzolódó, politikai felhangoktól sem mentes rövidfilm Arthur Lipsett, kanadai avantgárd filmes formai megoldásait utánozza. (A szerzőt egy korábbi KÍSÉRLETI VETÍTŐben mutattam be.) A rövid zenei géppuska-sorozatra emlékeztető vázlat már megelőlegezi Lucas vonzódását a montázshoz, aki Lipsett iránti rajongása jeléül a Csillagok háborúja – Új reményben a hősöket fogva tartó birodalmi börtön kapuja felé az avantgárd filmes egyik filmjének címét rakta: 21-87.

YouTube előnézeti kép

George Lucas leghíresebb rövidfilmje a THX 1138 4EB. Ez a cinema pur tisztaságát megközelítő kísérleti film Lucas első ódája a technikához, a legtöményebb bizonyítéka technika-fetisizmusának. Első nagyjátékfilmjének, a THX 1138-nak az alapötletét dolgozza fel formai játékokra redukálva a filmet. Egy disztópikus jövőben egy ember, bizonyos THX 1138 menekülni kényszerül a kibírhatatlan falanszterből. A film a menekülés és keresés képi és akusztikus motívumaira épül, Lucas a legteljesebb hatás érdekében az amerikai avantgárd addigra kiteljesedő, teljes formai eszköztárát beveti. Az egymásra fényképezett színes fénykörök Baillie lírai filmszövetét juttatják eszembe, a zajos video-képek, kapcsolótáblák közelijeiből összevágott montázsok szintetizálják a korai strukturalizmus, absztrakt fényjátékokra és zajokra redukált önreflexív filmtanulmányait a szovjet montázsiskola klasszikus ritmusával és párhuzamos vágásaival. Már itt nyilvánvaló Lucas rajongása a filmhangért: a film hatása teljes egészében a zörejek, géphangok és rádiófrekvenciák szimfóniájára épül. Később ezt a hangsáv-mániát az American Graffitiben viszi a finomhangolás tökéletességéig, majd a Star Wars szürreális hangeffektjeiben fejleszti a csúcsra. Lucas rövidfilmjének érdekessége, hogy mindezt a formai játékosságot és avantgárd-filmes attitűdöt egy felvállalt műfaji (sci-fi) keretben mozgósítja. Ez a klasszikus és avantgárd értékek keverésére irányuló hajlam az egész Új-Hollywoodi generációra jellemző lesz: a gazdag filmnyelvi szókincsüket a hollywoodi stúdiórendszer profit-alapú szemléletéhez fogják majd igazítani, – ha végre kikerülnek az iskolapadból.

Címkék: , ,



1 KOMMENT.

  1. […] elején inkább tekintett magára kísérleti filmesre, mint hollywoodi rendezőre. Erről itt írtam […]

Szólj hozzá!

[spoiler title="Nézz bele!" open="0" style="1"] Téma: Trashfilm Jeffrey Sconce: Az akadémia „beszennyezése” Sepsi László: A szörnyeteg jele – Trash, tévé, evolúció „A minőség szubjektív dolog” – Interjú David Latt-tel Alföldi Nóra: Trashformers – A kortárs blockbuster és a szenny Nemes Z. Márió: Kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikái Csiger Ádám: Szemét a Nap mögött – A japán trashfilm útja Parragh Ádám: Dühöngő firka – Körvonalazható trashettanulmányok Állókép Győrffy László: Privát biológia Dömsödi Zsolt: Trash-Pöröly Varió Huber Zoltán: A magányos hős újabb eljövetele Orosz Anna Ida: Vakrajz Lichter Péter – Pálos Máté: Szemorgona [/spoiler]

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

HARDCORE

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

magazin

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

magazin

magazin

magazin

magazin

magazin

magazin

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

HÍREK

HÍREK

LISTA

KÍSÉRLETI VETÍTŐ, KRITIKA

ESSZÉ

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu