Jerome Bixby először 1953-ban megjelent, Élni jó című novellája nem csupán a démoni gyerekeket szerepeltető horrorfilmek egyes számú forrásműve (melyek felfutása már az ötvenes években megkezdődött olyan mozikkal, mint a Bad Seed, majd a későbbiekben kiteljesedett Az ártatlanok című …

„Jól figyelnek?” – a film összefont elbeszélései és önreflexivitása
A film nyitómondatát követő párhuzamos montázsban azt látjuk, amint az idős Cutter (Michael Caine) a bűvésztrükkök három felvonásáról tart illusztrált előadást a befogadót képviselő kislánynak, Borden (Christian Bale) pedig belopózik Angier …

A tökéletes trükk említésekor viszonylag ritkán szokás igazán kidomborítani a tényt, hogy Christopher Nolan filmje Christopher Priest azonos című regényének adaptációja, holott a moziverzió rengeteget köszönhet a forrásműnek, ráadásul a két alkotó között még szellemi rokonságról is beszélhetünk. Bár túlzás …

Költői pályáját a neoavantgárd oikumenében kezdő Petőcz András a 80-as évek elejétől kezdve alkot – sok más klasszikus műfaj mellett - a poézis határterületeit bejáró, orális-akusztikus és vizuális költeményeket. E két típusú experimentális költészeti műfajt ötvözte a 90-es évek fordulóján …

Lars von Trier 2003-as Dogville című filmje, mely recepcióját tekintve sem volt ellentmondásoktól mentes, nem sokkal a bemutató után az európai kortárs színház látókörébe került. A színházi alkotók és kritikusok figyelmét az adaptálás lehetőségére a film erősen szcenikus jellege és …

Carroll Alice csodaországban című művét megelőzve, 1862-ben jelent meg Christina Rossetti angol költőnő Goblin Market című balladisztikus hosszúverse: ez a tény visszamenőleg kompromittálta Carroll világának újszerűségét és egyediségét, mivel Rossetti figurái és mesevilágának törvényszerűségei nagyon hasonlóak a nálánál sokkalta híresebbé …

Miután kisköltségvetésű horrorjaival kitanulta a szakmát, és lerakott az asztalra néhány, később kultuszfilmmé nemesedő remeket (Bad Taste, Hullajó), Peter Jackson anyagilag jóval ambiciózusabb adaptációk készítésébe fogott. Míg a ritka alkotói fineszességről tanúskodó korai zsengék mind eredeti forgatókönyvből …

Sivár táj, köd, és újra csak köd, és a ködben égre mutató, intő ujjként egy kőoszlop jelöli a Cobweb kastély helyét. A képeket rituális kóruszene kíséri, melynek lírai szövege egy ősi tanításról szól: a gonoszan szerzett hatalomra lesújt a végzet. …

A bodori világ adaptálásának lehetőségét, illetve lehetetlenségét bemutatandó Ferenczi Gábor filmjét hívom segítségül. A már korábban említett adaptációk közül csupán három próbálkozik Bodor világának átmentésével. A másik három film mindössze kiindulópontnak használja a novellákat. Bacsó, Fábri és Buvári filmjének jelentése …

class=”alignleft size-medium wp-image-2477″ title=”Bodor1_dolina” src=”http://prizmafolyoirat.com/wp-content/uploads/2010/02/Bodor1_dolina-300×199.jpg” alt=”Bodor1_dolina” width=”300″ height=”199″ /Bodor Ádámot Magyarországon eleinte hallgatás fogadta, míg Romániában a korabeli kritika azonnal reflektált első kötetére, A tanúra (1969), amelynek megjelenése után az író azonnal a romániai magyar irodalom élvonalába került. …