A Studio 4°C jelenleg az egyik leginnovatívabb animációs műhely Japánban.
A stúdiót a Ghibli stúdióból kilépő Eiko Tanaka alapította két társával együtt 1987-ben, azzal a céllal, hogy felkavarják a japán animáció-esztétika állóvizét. Olyan keveréket sikerült megalkotniuk, mely egyszerre tartalmazza a mainstream anime stílusjegyeit és az európai valamint az amerikai kísérleti animácót idéző megoldásokat. Ennek megfelelően a Studio 4°C igen széles spektrumban dolgozik, munkáik között találhatók kísérleti rövidfilmek, számítógépesjátékok grafikái, experimentális videoklippek, reklámok, egészestés razfilmek és anime sorozatok, vagy éppenséggel ezek formabontó elegye. Olyan alkotókat tudhatnak soraikban, mint Sinichiro Watanabe (Cowboy Bebop, Samurai Champloo) vagy Michael Arias (Tekkon Kinkreet), de a Dark Knight-hoz készült animációs gyűjtemény és az Animátrix néhány kisfilmje is az ő laboratóriumukból kikerülve fertőzte a nyugati közönséget. Nem csoda hát, hogy itt készült Masaaki Yuasa – a szokványos anime kereteit teljesen szétfeszítő, a nemzetközi sajtó és a közönség körében egyaránt népszerű – Mind Game című manga adaptációja, melyről Bill Plympton is azt nyilatkozta, hogy ilyen rajzfilmet ő még nem látott.
Masaaki 2004-ben készítette első egész estés – több jelentős nyugati animációs fesztiválon is díjazott – pszichedelikus hallucinációját Mind Game címmel. Amelyben egy szerencsétlen sorsú mangarajzoló egy halálos seggbelövést követően legyőzi Istent egy speciális futóversenyen, ezért visszatérhet a purgatóriumból néhány másodperccel a halála elé, hogy megváltoztathassa sorsát. Ezek után egy autósüldözés során megmenekül az őt üldöző jakuzák elől. Végül egy gigantikus bálna gyomrában landol, ahol egy megvénült Jónás segítségével megszerzi gyerekkori szerelmét. Az egyszerre szemkápráztató és agyzsibbasztó jelenetek egyre mélyebbre rántanak az álomvilágba, és fékevesztetten száguldanak a végletekig elhúzott, őrült katarzis felé.
A rendkívül eklektikus vizuális jegyek néha ellenpontozzák néha pedig kiegészítik egymást, mégis koherens egésszé állnak össze: az animékhez képest szokatlanul sokféle leképezési eljárás, a néhány vonallal felskiccelt gyermeteg rajzok, az apróléosan kidolgozott képek, a fotórealsztikus, (rotoszkópos: videó képkockára festett) arcközelik, a kézzel festett háttér, a 3D-s animáció mind dramaturgiai funkciót kapnak. A Mind Game-ben, a hagyományos animékből is ismert henshin vizuálisan, és a narratíva szempontjából is egy újabb szintre kerül. A henshin a mainstream animében a főhős fizikai átalakulását jelenti a történet dramaturgiai csúcspontján. Masaaki filmjében viszont ez nem egyszerű „átrajzolásként” valósul meg, mert az átváltozással a médium határai is feloldódnak: a szereplők tudatállapotaihoz nem csak sajátos megjelenés, hanem egy leképezési eljárás is társul. Masaaki egy jeleneten belül akár több textúrájú képet is felhasznál erre a célre, mellyel folyamatos bizonytalanságban tartja a nézőt. Ugyanakkor minden apró és kevésbé apró átváltozás a főhős Nishi agyában lezajló nagy átalakulási folyamat része, mely az epilóguszerű zárójelenettel válik értelmezhetővé. Így a Mind Game egy óriási, 103 percen át tartó szabadasszociációs henshinné válik, melynek vizuális csúcspontja az igazi, forma nélküli Isten megjelenése, aki másodpercenként ölt magára új alakot.
Az amúgy is szétszabdalt narratívát önreflexív és szemtelenül humoros elemek, pszichedelikus tánc betétek, állandó flashbackek és flashforwardok zúzzák szilánkossá. A Mind Game a cím ígéretének megfelelően egy fragmentált tudatfolyam, őrült ötletek egyvelege, gondolatok és emlékképek oda-vissza pörgetve. A végeredmény nem más, mint javarészt egy óriás cet gyomrában játszódó egzisztencialista lovers-on-the-run LSD trip.
A Mind Game tizenkét részletben angol felirattal megtekinthető a youtubeon.
Name
EmailNot published
Website
Comment
Na, sikerült megnéznem a Mind Game-et, tényleg totál szétcsúszás. :)
Kíváncsian várom a Genius Party-t is (ha így rohan, csak egy órát kell malmoznom…:), ugyan abból “csak” egy szkeccset rendezett Masaaki Yuasa.
[Válaszolok erre]
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése