lovelead

LISTA

Ha ezt a hat filmet láthatom idén, boldog ember leszek

Roboz Gábor

2015/05/13

Szubjektív filmváró lista homárral, halállal, csirkékkel, szexszel.

Csak hat film, igazán nem vagyok mohó.

6. Yorgos Lanthimos: The Lobster

Izgalmas helyzet állhat elő, ha egy hardcore európai művészfilmes leszerződtet néhány ismert színészt, így aktuális gondolatkísérlete jóval több emberhez eljuthat – fokozottan igaz ez, ha Yorgos Lanthimosról van szó, aki most Colin Farrell-lel, Rachel Weisszel és Léa Seydoux-val forgatott. Elhivatott cinephilnek kell lenni ahhoz, hogy leüljünk görög filmeket nézni, de azért ez mégse perverzió, és ha valaki bírja a strapát (néhány hívószó: minimalizmus, teatralitás, abszurd), annak megéri, a térség talán legrangosabb alkotója, Lanthimos munkásságát különösen érdemes követni.

Az író-rendező vad alapötletekből dolgozik: a kortárs szerzői film egyik nagy teljesítményének tartott Kynodontas (Kutyafog) szülőpárosa például zárt ajtók mögött neveli három, már felnőtt korú gyerekét, szinte minden szinten ők formálják identitásukat/valóságképüket, csak akkor engedik nekik elhagyni a házat, ha kiesik a kutyafoguk. Az Alpokban emberek egy csoportja azzal foglalkozik, hogy megszemélyesítik a nemrég elhunytat, hogy segítsék a hozzátartozók gyászfolyamatát. Lanthimos emberképe lesújtó, és több görög kortársához hasonlóan gyötri a nézőt, de ezért igazán nem haragudhatunk rá.

A Cannes-ban bemutatásra kerülő, szokatlan romantikus filmként beharangozott The Lobster egy olyan közeljövőben játszódik, ahol az egyedülálló embereknek muszáj 45 napon belül párt találniuk, különben állattá változtatják és eleresztik őket az erdőbe. Nagyon kíváncsi vagyok, mit hoz, hogy Lanthimos kutyáról homárra váltott.

lista01

5. Quentin Dupieux: Reality

Ha valaki „elszállt”, „beteg” stb. filmekre vadászik, valamilyen „Ezektől a filmektől szétrobban az agyad”-jellegű listán egész biztosan belefut Dupieux (zenészként Mr. Oizo) nevébe. 2002-ben kezdte a pályáját a Nemfilm című rövidfilmmel, de legtöbben a jóval későbbi Rubberről emlékezhetnek rá: ez volt az a film, amiben egy meglehetősen érzékeny, szótlan, viszont telepatikus képességekkel megáldott gumiabroncs bosszúból embereket öl. Azóta a zeneszerző-operatőr-vágó-író-rendező felpörgette a tempót, és egyébként vérprofin megcsinált agymenéseire mindig talál szponzort. Nagyjából évente jelentkezik új egészestéssel, és a külföldön tavaly bemutatott Realityt egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből.

A film arról szól, hogy egy csendes operatőr meg akarja rendezni élete első horrorját, egy producer pedig azzal a feltétellel hajlandó támogatni, hogy 48 óra alatt megszerzi a filmtörténet legjobb sikolyát. Az operatőr, fordulatos keresése során, szép lassan egy rémálom rabja lesz. Az előzetes önmagáért beszél, engem különösen megérintett az „Olyan, mint a 8 és fél és az Eredet keveréke” újságírói idézet, bár még viccesebb lett volna, ha mondjuk azt írják ki, hogy „Ezt a filmet Shane Carruth sem bírta követni”.

Eleve szórakoztató ötlet Valóság címmel filmet forgatni, de hogy ezt pont Dupieux teszi, az tényleg ellenállhatatlan.

4. Alfonso Gomez-Rejon: Me and Earl and the Dying Girl

A rendező egyelőre kevéssé ismert, korábban főleg tévézett, de ha hihetünk a külföldi kritikáknak, most be fog futni: állítólag nem csak egy szimpla „keserédes függetlenfilmet” rendezett, ami már valószínűleg mindenkinek a fülén jön ki, hanem tényleg emlékezetesen adaptálta Jesse Andrews regényét. Ami egyébként két különc srácról szól, akik tizenegy (11) évesen rákattannak Herzog Aguirre, Isten haragja című filmjére (és Godard Alphavillejére, stb.), lelkesedésből és nulla költségvetésből újraforgatják, majd szép lassan béna amatőrfilmes karrierbe kezdenek. Ők amúgy nem barátok, az iskolában sem barátkoznak senkivel, csak egy lánnyal, akinél leukémiát diagnosztizáltak. Hogy jobb kedvre derítsék, forgatnak neki egy filmet, ami nézhetetlenül rossz lesz.

A Me and Earl… elképesztően szarkasztikus young adult könyv, nem csak a filmes vonatkozása hangsúlyos (a sok utalás mellett egyes részek forgatókönyves formában vannak megírva), hanem kissé túlhajtott önreflexivitása is – nem pusztán önmagára utalgat kényszeresen, az ifjúsági történetek sablonjainak is nagy lendülettel nekimegy. Én valamiért vevő vagyok az ilyesmire, és az előzetes alapján a hozzánk második félévben, a könyvvel együtt érkező film örökli is ezt a vonást (amit a poszter sem titkol), sőt a jelek szerint szintén mer majd röhögni a halál tényének kezelésén.

YouTube előnézeti kép

3. Anders Thomas Jensen: Men and Chicken

Jensenről és erről a filmről többször írtunk már, és mivel nincs róla új infó, nem akarom ragozni. Kicsit félek tőle, a szinopszis és az előzetes fényében egyelőre nem tiszta, hogy a film csak hozza-e a rendezőtől elvárt szintet, vagy meg is ugorja: az előbbinek is örülök majd, de ha már ennyit kellett rá várni, az utóbbi lenne az igazi. Jensen az elmúlt években írt forgatókönyveivel (A megváltás, Második esély) engem annyira nem vett meg, de erről a csirkés filmről mindig eszembe jut, amit egyszer nyilatkozott: hogy tényleg csak azt az írását rendezi meg, ami igazán közel áll a szívéhez. Közel tíz évet ült a döntésen, remélem, megérett.

lista02

2. Ben Wheatley: High-Rise

Mindig érdemes ébren lenni, ha két erős szerző találkozik, és ha J. G. Ballard az egyik, akkor pláne: a Karambolból majd húsz éve készült a Cronenberg-film, a High-Rise feldolgozását pedig a kortárs angol film egyik szűkebb körben ismert, ugyanakkor egyéni hangú író-rendezője vállalta. Wheatley-vel nem könnyű mit kezdeni, filmjeiben sokféle minőség keveredik, többnyire realistán induló történeteket képes a fejük tetejére állítani, az abszurd humor iránti fogékonysága időnként naturalista erőszakábrázolással párosul, vagyis elég magas ingerküszöbű nézőknek forgat. A Vérturistákkal azokat is meglephette, akik azt hitték, jól ismerik a fekete komédiák világát, a Valahol Angliábannal pedig azokat is, akik azt hitték, jól ismerik a filmek világát. Én részben pont azért szeretem a filmjeit, mert ezeknél sose tudom, mi vár rám.

Szóval Wheatley adaptálja az angol irodalom egyik leghíresebb renitense, a szürrealizmus, pszichoanalízis, erőszak és szexualitás kapcsolata iránt élénken érdeklődő Ballard regényét, és ha valami, ez tényleg ok az örömre. A történet egy felhőkarcolóban játszódik, amelynek burzsuj lakóin eluralkodnak az ösztöneik, és tombolásba kezdenek a betontömbben, ahol egyre inkább a dzsungel törvényei érvényesülnek. Ha erre az alapanyagra fejben ráeresztem Wheatley-t, valami egészen csodálatos dolog történik.

lista03

1. Gaspar Noé: Love

Pár hete kiraktunk egy hírt, hogy a filmet nem fogják vetíteni Cannes-ban, erre egy napra rá kiderült, hogy mégis, sőt azóta újabb infók érkeztek, és most már tényleg egyértelmű, hogy ez a bemutató eseményszámba megy. Az Egy mindenki ellen az egyik legsúlyosabb film, amit valaha láttam, és hogy Noé ezt anno bemutatkozásnak gondolta, attól még ma is fogom a fejem, a következő produkcióit pedig (Visszafordíthatatlan, Enter the Void) valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Neki tényleg megéri várni a filmjeit, mert ha valami nem is működik teljesen (nem vagyok róla meggyőződve, hogy a Voidot végig jó nézni), mindig valami radikálissal kísérletezik, érezhetően nem egy nyámnyila alkat.

Mostanra ráadásul felfedezte a benne rejlő marketingest, a Love-ot ugyanis olyasmikkel adta el a sajtónak, hogy „ettől a fiúknak majd feláll, a lányok sírni fognak”, hogy „egy jó melodrámához sperma, vér és könny kell”, meg hogy „ez a film olyannak mutatja majd a szexet, amilyen az a valóságban”, aztán elkezdte leleplezni a posztereket, és az egyikkel végleg elérte, hogy a fesztiválon meg a filmes oldalakon szinte mindenki róla beszéljen (nem-hivatalos források szerint Trier elsírta magát).

A film amúgy két és fél órás lesz és 3D-s. Ha van most valaki, aki képes lehet hozzátenni valamit A nimfomániáshoz, szerintem Noé az.

lista04

Címke: , ,

realitylead

wojaczek00

KRITIKA

filmsnodialoguetribe

LISTA

menandchickenlead

KRITIKA

loshongos00

INTERJÚ, KINO LATINO

cave2

LISTA

latinolead

KINO LATINO

BABADOOK-012

LISTA

directors

Infografika

werckmeister1

HÍREK

01_boy_lead

INTERJÚ

oldboy2

HÍREK

pasolini1

TRAILERPARK

mapslead

INTERJÚ

nolanlead

EXKLUZÍV, INTERJÚ, magazin

kimlead

HÍREK, INTERJÚ, KOREAI EXPEDÍCIÓ

anderssonlead

HÍREK

franklead

KRITIKA

zero4

KRITIKA

pap-gyermekei01-r

KRITIKA