Brodre

INTERJÚ

„Isten mint hatalommániás pszichopata”

Roboz Gábor

2011/11/21

A Prizma hatodik számában az interjú mellett további szövegek olvashatóak Jensen munkáinak morálfilozófiai vetületeiről, illetve a kortárs dán film főbb áramlatairól. A megszokott árusító helyek mellett lapszámaink az Odeon-Lloyd Mozival és a Magyarhangyával közös Északi szél filmklubon kedvezményes, 500 forintos áron kaphatóak!

- Mitől “dán” egy film?
- Ha eltekintünk azoktól a filmektől, amelyek kimondottan a mi kultúránkról vagy történelmünkről szólnak, akkor szerintem csak a nyelv marad. De természetesen ott van az idegenség látványának bűvölete. Biztos, hogy a skandináv filmekben ábrázolt északi élet egy közép-európai ember számára egzotikusnak tűnik, és ez fordítva is igaz. De számomra ez szokványos. Úgy gondolom, hogy a globalizált világban nehezünkre esne olyan dolgot megnevezni, amely specifikusan dán. De erre talán jobban tudna felelni olyasvalaki, aki nem dán.

- A család, illetve a családon belüli erőszak témája jó néhány kortárs dán filmben felfedezhető. Milyen hazai irodalmi, illetve színházi hagyományhoz tudná kapcsolni ezt a sajátosságot?
- Részemről ezek a témák sokkal inkább másból erednek, mint irodalmi és színházi hagyományokból. Úgy vélem, hogy a kérdéses témák iránti érdeklődés kialakulása többek között a Dogma-mozgalomnak köszönhető, amely arra késztette a szerzőket, hogy az intim témákra fókuszáljanak.

- A Dogma-hagyomány hírnevet és anyagi biztonságot nyújtott a dán filmgyártásnak, de úgy tűnik, nem a formanyelve, hanem az erős forgatókönyvek tették sikeressé. Körülbelül tizenöt év távlatából, sikeres forgatókönyvíróként hogyan látja ezt a kérdést?
- A Dogma szabályai kényszerítették az alkotókat arra, hogy olyan privát konfliktusokkal foglalkozzanak, amelyekhez az átlagember is képes viszonyulni. Világos, hogy sok forgatókönyvíró a mozgalom sikere láttán a későbbiekben is erre épített. Ez természetesen oldódott az évek során, de a nyomai valószínűleg sokáig meg fognak maradni.


- Egyesek szerint az európai művészfilm számára lendületet adhatna népszerű irodalmi művek adaptálása. A manapság dolgozó dán szerzői filmesek körében az adaptálás kevéssé elterjedt stratégia, holott az irodalmi életük is pezsgő. Mi lehet ennek az oka?
- Nyilvánvalóvá vált, hogy nálunk az „auteur”-ök által alkotott filmek sikeresek, és úgy gondolom, hogy ezért alapoztunk erre a hagyományra. A magam részéről sokkal érdekesebbnek találom, ha a saját történeteimet írom meg, mint ha más művészeti ágak cselekményeit és karaktereit „fordítanám le”. Azt hiszem, sok más dán szerző és rendező így van ezzel. Egyébként sok könyvnek a legjobb sorsa az, hogy továbbra is könyv marad.

- Hogyan tudnak ennyire sikeresen versenybe szállni Hollywooddal? Mit gondol a hollywoodi formanyelv tagadhatatlan hatásáról?
- Nem hiszem, hogy úgy gondoljuk, mintha Hollywooddal versenybe szállnánk. Mi csak arra törekszünk, hogy arról a világról meséljünk történeteket, amit ismerünk, és olyan eszközökkel, amelyekkel végül is rendelkezünk. Mint minden filmalkotó, sok ihletet merítettem a hollywoodi filmtörténetből. Vannak olyan dolgok, amelyek sokat jelentettek, és vannak olyan dolgok, amelyek nem jelentettek sokat.

- Rendezne-e más forgatókönyvéből? Illetve van olyan rendező, akivel ugyan még nem dolgozott, de szívesen írna számára forgatókönyvet?
- Ha egy olyan forgatókönyvre akadnék rá, amely pont azt a tónust és történetet tartalmazná, ami számomra releváns, akkor nem haboznék azzal, hogy elvállaljam-e a rendezést. A Coen-testvéreknek szívesen írnék forgatókönyvet. De erre valószínűleg nincs szükségük, mivel ezt ők maguk is kitűnően megoldják.

- Milyen íróktól merített ihletet?
- Főleg filmekből merítek ihletet, irodalomból nem. Az előképeim a filmvilágban találhatóak. Frank Capra, Billy Wilder, David Lean, Kubrick, Bergman és még sok más előképem van.


- Milyen munkamódszerrel lehet ennyit írni? Mit csinál, ha elakad, hogyan lendül tovább?
- Elutazom egy olyan helyre, ahol nyugalom van. Nyaralóba vagy szállodába megyek, ahol semmi sem zavar. Leülök, olykor a rendezővel együtt, és elkezdek írni. Ez a módszerem. Azonkívül sokszor éjszaka dolgozom, amikor egy másmilyen lelki nyugalom van. Ha elakadok, megpróbálom az anyagot egy új szemszögből megközelíteni. Főszereplőt váltok, más formában fogalmazok. Sokszor félreteszem azokat a jeleneteket, amelyekkel elakadtam, és továbbugrok a történetnek egy olyan részére, amely jobban inspirál. Tehát utólag „foltoznom” kell, ha visszatért az inspiráció. Úgy gondolom, a trükk az, hogy az ember sohase akadjon el teljesen. Szerintem egy dolgot mindig meg lehet közelíteni más szemszögből is.

- Magyarország filmipara bizonyos szempontból hasonló, mint Dániáé, de a magyar filmek gyenge pontja éppen a megfelelő forgatókönyv hiánya. Ön szerint mi szükséges a jó forgatókönyvíró képzéshez?
- Olyan dologról írjon az ember forgatókönyvet, amit ismer. Úgy vélem, hogy a forgatókönyv munkaeszköznek, és nem irodalmi műnek tekintendő. Csak akkor kezdi az ember megtanulni a mesterségét, ha a forgatókönyv felkerül a vászonra. Így tehát az én tanácsom az lenne, hogy minél több forgatókönyvet kellene megvalósítani. Így derülnek ki a hibák, és az erősségek is. Először néhány rossz film kell ahhoz, hogy jók születhessenek.

- Nézőként mi a tapasztalata a magyar filmmel kapcsolatban?
Ami a magyar filmeket illeti, sajnos túl hiányosak az ismereteim ahhoz, hogy kompetens választ tudnék adni. Valójában csak Szabó Istvánt ismerem.

- Szokott szórakozásból filmet nézni? Hogyan hat ez a munkájára?
- Mindig is igyekeztem a dolgokat szétválasztani, és az élményhez alkalmazkodni, ha filmet nézek. Ez azonban egy olyan feladat, amely az évek során egyre nehezebbé válik, mivel az ember öntudatlanul is mindent elemez, és álláspontot foglal, ahelyett, hogy csak élményt szerezne magának. Viszont időnként akadnak olyan filmek, amelyek kizárólag érzelmileg hatnak rám. Ezt nagyon élvezem. De ez sajnos ritkán fordul elő.

- Mi keltette fel az érdeklődését Jób történetében, ami többször előkerül az Ádám almáiban?
- Ennek a történetnek a modern ember számára egyszerűen nincs értelme. Tehát Jób elviselhetetlen tesztjének, illetve annak a ténynek, hogy Jób ebbe beletörődik, és abba is beletörődik, hogy Isten elveszi tőle a szeretteit. Ráadásul ezeket új emberekkel „pótolja”, miután Jób már átment a teszten, és megbocsátást nyert. Ez, vagyis Istennek mint  hatalommániás pszichopatának a mélyen aggasztó ábrázolása mindig lebilincselt.

Az interjú létrejöttében és fordításában Heine Sveistrup Jensen Magyarország dániai tiszteletbeli fõkonzulja, a magyar ENQUA Kft. és a dán IP-International Zrt. ügyvezető igazgatója nyújtott segítséget.

Címkék: , , ,

Nézz bele!
Téma: Trashfilm Jeffrey Sconce: Az akadémia „beszennyezése” Sepsi László: A szörnyeteg jele – Trash, tévé, evolúció „A minőség szubjektív dolog” – Interjú David Latt-tel Alföldi Nóra: Trashformers – A kortárs blockbuster és a szenny Nemes Z. Márió: Kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikái Csiger Ádám: Szemét a Nap mögött – A japán trashfilm útja Parragh Ádám: Dühöngő firka – Körvonalazható trashettanulmányok Állókép Győrffy László: Privát biológia Dömsödi Zsolt: Trash-Pöröly Varió Huber Zoltán: A magányos hős újabb eljövetele Orosz Anna Ida: Vakrajz Lichter Péter – Pálos Máté: Szemorgona
adam's apples

HÍREK

Jarmusch0001

HÍREK

atworldsend02

KRITIKA

dockpojken_puppetboy_breakfast

HÍREK

levande

INTERJÚ

wiwe

magazin

adam

ESSZÉ

jim-jarmusch-new-vampire-film-only-lovers-left-alive-meeting

INTERJÚ

blind

KRITIKA, Titanic

Képernyőfotó 2014-04-06 - 12.09.05

ESSZÉ

symphony42

MI FOLYIK ITT?

720-10

MI FOLYIK ITT?

yiavtx4lw-kl

INTERJÚ

szirmaiinterjulead.jpg

MI FOLYIK ITT?

el1

INTERJÚ

home-alone-650x366

AJÁNLÓ

C694783DFFF22C9D432C1EBC6011_h373_w598_m2_q90_cMTwLhuDk

MI FOLYIK ITT?

szemrepl

MI FOLYIK ITT?

ulrich seidl

INTERJÚ

beforemid01

INTERJÚ

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu