2001-a-space-odyssey-original

INTERJÚ

2001: Űrodüsszeia a moziban – minden álmunk valóra vált

PRIZMA

2015/01/29

Egy új kulturális kezdeményezés hónapok óta extázisban tartja a magyar mozirajongókat. Egy kis, kétfős cég ugyanis elkezdett digitálisan felújított, klasszikus kultuszfilmeket újraforgalmazni és bemutatni Magyarországon. A Pannónia Szórakoztató Kft. egyik vezetőjével, Farkas Attilával beszélgettünk a cég működéséről, sikereiről, tervezett bemutatókról és hosszútávú elképzeléseiről.

– Elmondod röviden a történetét ennek a projektnek?

– Cégünk, a kétszemélyes Pannónia Szórakoztató Kft. 2012 végén alakult azzal a gondolattal, hogy valami egészen más művészeti ággal akarunk foglalkozni, mint amivel a klasszikus filmforgalmazók a mozikban. Az első, amit megtaláltunk, egy Európában is új műfaj, az ún. alternatív tartalmak forgalmazása. Alternatív tartalomnak hívnak minden olyan tartalmat, ami a moziban kerül bemutatásra, de nem mozifilm. Ezek leginkább színpadi produkciók: operák, koncertek, színház stb. E mellé kerestünk valami egyéb prosperáló lehetőséget, hiszen az alternatív tartalmak egyik nagy problémája, hogy viszonylag kevés előadást lehet csinálni belőlük, az viszont rengeteg munkával jár. Így jött képbe a régi, klasszikus filmek újravetítésének ötlete, ami ráadásul csatlakozott az én privát rajongásomhoz és hobbimhoz.

Ennek azért is van jelentősége, mert – ha jól tudom – idén lesz 120 éves a mozgókép. A film és a mozi mint bemutató helyszín az első ötven évben szinte szimbiózisban élt egymással, és a filmek, az én olvasatomban, a mozira mint bemutatóhelyre készültek, mind dramaturgiailag, mind látvány szempontjából.

Szerintem egy film alapfunkciója a közösségi élményteremtés.

Jó lenne kicsit visszaszoktatni az embereket a telefon elől, a tévé elől a moziba. Persze ezek nagy szavak, hiszen nem százezrekről és milliókról beszélünk, hanem egyelőre kisebb közönségről, de az már most látszik, hogy ennek a gondolatnak van táptalaja ebben az országban.

Olyan filmeket próbálunk újra bemutatni, amik a maguk korában – és én itt a hetvenes, nyolcvanas éveket céloztam be – látványban és technikában jobban érvényesültek a vásznon, mint a televízióban. Csak, hogy értsétek, mire gondolok, nekem az egyik kedvenc filmem a 12 dühös ember, ami egy fantasztikus film, de nem tud annyival többet nyújtani moziban, nagy vásznon, hogy érdemes legyen a tévékészülék elől felállni, elmenni a moziba és kifizetni a mozijegyet. Viszont rengeteg olyan nagysikerű kultuszfilm van, ahol ez a hatásmechanizmus működik. Ahol a filmeknek egészen más hatása, kultúrája van a moziban. Erre emlékeznek azok, akik még moziban látták, és a tapasztalat azt mutatja, hogy szívesen felidézik azt a 30-40 évvel ezelőtti érzést. Másrészről nagyon sok fiatal hajlamos, kapható arra, hogy azokat a filmeket, amiket dvd-n, videón látott, megnézze az eredeti helyszínén, és állítom nektek, hogy teljesen más filmet lát.

A hatásmechanizmus össze nem hasonlítható.

Egyébként nagyon nagy örömömre szolgál, és egy kicsit meg is lep, hogy a közönség 70-80 százaléka huszonéves fiatal.

Visszatérve a kérdésre: tavaly év elején kezdtünk egy angol céggel tárgyalni, akik nagyon sok régi, klasszikus hollywoodi film digitalizált, felújított verziójának újraforgalmazási jogával foglalkoznak és rendelkeznek. Nagyon kemény áldozatokat kellett vállalnunk azért, hogy az első projektet elindítsuk. Gyakorlatilag akármennyi nézője lett volna a vetítésnek, mi azon egy vasat sem keresünk. De ezt bevállaltuk annak érdekében, hogy utána ezt lehessen folytatni. A saját várakozásunkhoz és az angol partner várakozásához képest is nagyon szépen működött a dolog.

alien-chestburster

Az első film A nyolcadik utas a halál volt tavaly szeptemberben, aminek akkor volt a 35 éves évfordulója. Kritikusok, kollégák 1500-2000 látogatóra tippeltek, ehhez képest több mint tízezren nézték meg a filmet, Budapesten csak a Corvin moziban mutattuk be, ott több mint hatezren látták. Persze ez nem mérhető össze egy mai blockbusterrel, de ebben a műfajban, mai magyar vagy európai filmekkel összevetve, nagyon jó eredménynek számít. Ennek alapján sikerült egy hosszú távú, gyümölcsöző együttműködést kialakítani a londoni céggel. Most már megvan a kölcsönös bizalom, és egy több, mint 300 filmből álló könyvtárból válogathatunk. Ebből a 300-ból szerintem 10-15 olyan van, ahol ezek a mechanizmusok működnek.

A nyolcadik utas a halált alapvetően Facebook-kampánnyal és gerillamarketinggel reklámoztuk, hiszen szűkös anyagi lehetőségeink voltak, de hát nagyon-nagyon bejött. A sajtó az első hírmorzsák után teljesen magától kezdett foglalkozni a dologgal. Minden újság, kritikus nagyon pozitívan nyilatkozott, és egymást generálták a cikkek, így a végére nagyon erős sajtókampány jött össze. És hát ennek meglett az eredménye. A rajongóktól, a közönségtől és a szakmától is nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, hogy erre szükség van.

– A látványosságon túl milyen szempontok alapján választottátok ki a filmeket?

– Az első film kiválasztásánál egyrészt gazdasági szempontok is szerepet játszottak, másrészt szerintem minden műfajnak, így a horrornak is vannak klasszikusai, és A nyolcadik utas egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik. A második filmünk a Beatles-film, az Egy nehéz nap éjszakája volt, aminek szintén most volt az ötvenéves évfordulója. Tavaly Halloween éjszakáján, ez egy különleges esemény volt, bemutattuk az 1978-as Halloween című Carpenter filmet. És most beindult A bolygó neve: Halál, ami – úgy tűnik – még sikeresebb lesz, mint az első rész.

diehard

– Milyen filmeket terveztek még bemutatni a jövőben?

– Nemrég felvettük a kapcsolatot egy másik céggel, ami hasonló dolgokkal foglalkozik, úgyhogy, ha minden igaz, most már két partnerünk lesz, ami jelentősen kibővíti a lehetőségeinket. Ami biztos: március 12-én mutatjuk be minden sci-fi film ősanyját, a 2001: Űrodüsszeiát. Ez azért egy árnyaltabb film, úgyhogy kíváncsi vagyok, hogy be tud-e vonzani X ezer nézőt. Ez egy filmtörténeti klasszikus, amit szerintem szintén kötelező nagy vásznon megnézni. A következő filmet áprilisban vagy májusban fogjuk bemutatni, ez az 1988-as Die Hard lesz, Bruce Willisszel.

Tervben van még a Vissza a jövőbe-trilógia, a Jézus Krisztus szupersztár, esetleg a Rocky Horror Picture Show,

és most képbe jött, ezt még másnak nem mondtam, a Casablanca, aminek most készült el a digitálisan felújított változata. Sok lehetőségünk van, de egyelőre minden más bizonytalan. Igazából minden azon múlik, hiszen nem egy nagy cégről van szó, hogy milyen a behozott filmek fogadtatása. Ha két-három filmmel megbuknánk, akkor vége lenne a bulinak, egy bukás még belefér.

– Esetleg tudsz arra vonatkozó adatokat, hogy kb. hányan vannak, akik előszörre nézik meg ezeket a filmeket?

– A Corvin mozi több mint 400 férőhelyes termében telt háznál feltettem a kérdést, hogy van-e valaki, aki semmilyen formában nem látta korábban az Alient. Négy ember jelentkezett a 460-ból.

– Irigyeljük azt a négy embert…

– El kell még mondanom, hogy ez az egész vállalkozás nem működne, ha nem találnánk hozzá mozis partnereket. A nézők és bevételek 60 százaléka Budapesten realizálódik, ezen kívül van még pár nagyváros, Debrecen, Szeged, Szombathely, Pécs, ahol szépen tudnak működni. Budapesten nagyon jó partneri viszonyt alakítottunk ki azzal a mozival, a Corvinnal, amelyik ezeknek a filmeknek az elmúlt 30-40 évben a tradicionális bemutatóhelye volt. De persze nem minden film levetítésére a Corvin az ideális helyszín. A Casablancát például nem ott fogjuk bemutatni, vagy a 2001: Űrodüsszeiát a Puskin fogja műsorra tűzni tavasszal.

Egyrészt a filmek tervezett nézőszámához, másrészt a célközönségéhez is kell igazítani a mozikat.

– Mitől függ, hogy meddig játszotok egy filmet?

– Van egy minimum időpont, amiben megállapodunk, ez általában két hét, és van egy maximum időpont, amire megkapjuk a filmek vetítési jogát a jogtulajdonostól. Míg az új filmek esetében több évre kapja meg a forgalmazó a jogokat, ezeknél a filmeknél ez sokkal limitáltabb, általában másfél-két hónap.

casablanca

– És az mitől függ, hogy hány moziban játsszák?

– Ha egy városban 5-6 mozi is műsorra tűzne egy filmet, akkor gyakorlatilag egy hét múlva vehetnék is le. Úgyhogy arra oda szoktunk figyelni, hogy Budapesten is lehetőleg csak egy moziban játsszák. Amitől van egy ilyen kuriózum jellege a dolognak, ráadásul így az egyes vetítések többnyire telt házzal mennek, ami persze jó marketing, jót tesz az egész kezdeményezés imázsának.

– Konkrét filmekre vonatkozó nézői kérések nem érkeztek még hozzátok?

– Dehogynem.

Sőt, elárulok egy titkot, a 2001: Űrodüsszeia szakmabeli rajongók „lobbizásának” az eredménye.

Gondolkoztam azon, hogy ha sikerül megállapodnunk ezzel a másik céggel, fórumokon, mozik segítségével közvélemény-kutatást kéne csinálni, hogy milyen filmekre lenne igény.

– A mozitulajdonosoktól nem érkezett megkeresés, hogy náluk is vetítsetek?

– Azt kell, hogy mondjam, hogy kicsit félős a magyar mozis. Tisztelet a kivételnek, de általában félnek ehhez hozzányúlni. Volt olyan kolléga, akitől a kérdésünkre azt a választ kaptam, hogy „nem játsszuk, mert már volt a tévében”. Aki ilyet mond, az nem érzi ennek a dolognak a lényegét. Az a pár, aki bevállalta, jól járt vele és ennek azért terjed a híre.

– Mik a terveitek rövid és hosszú távon?

– A legújabb kísérletünk az, hogy elkezdtünk filmet forgalmazni külföldön. Az Alient bemutatjuk a következő hónapokban Csehországban és Szlovákiában is. A csehektől elég sokat várunk, éppen ma kaptam egy közel 80 mozis listát a kinti partnerünktől, ennyien szeretnék játszani a filmet. Az állam leesett!

Amúgy, ebben a projektben, szerintem kb. három évre való anyag van, tehát nincs végtelen számú kultfilm, amit be lehet mutatni.

Úgyhogy ennyi idő alatt ki kell találnunk, ha mással is akarunk foglalkozni. Én látok fejlődési lehetőséget az alternatív tartalmak terén, és szívesen foglalkoznék mai filmforgalmazással is. Bár az utóbbi nem egyszerű ügy. A gazdaságilag sikerre vihető filmeket gyártó stúdiók mindig ugyanazokkal a forgalmazókkal dolgoznak. Nyilván azokat a gyöngyszemeket kéne megtalálni, amik szabad piacon vannak, fesztiválokra járni stb. De ehhez azért kell egy megfelelő anyagi bázis, mert sok a buktatója. Egyrészt meg kell érezni, hogy mi az a film, ami be tud vonzani 10-20 ezer embert a moziba, másrészt ezt a közönséget egy jól kitalált marketingkampánnyal el is kell tudni érni.

– Jó lenne, ha a neveteknek lenne akkora ereje, hogy behozza a nézőket. Mint egy védjegy.

– Én most érzem először, hogy a cég nevét kezdik ismerni. A sajtóban a filmcímek mellé egyre többször odakerül a mi nevünk is. Úgyhogy terveink vannak, meglátjuk, mit hoz a jövő.

Ritka az, hogy közönség és minőség így egymásra talál, úgyhogy mi mindenesetre nagyon drukkolunk nektek!

(Az interjút Lichter Péter és Mega Sára készítette.)

YouTube előnézeti kép

Címke:

thecompanion03

INTERJÚ, KINO LATINO

korine00

INTERJÚ

57179665

MI FOLYIK ITT?

loshongos00

INTERJÚ, KINO LATINO

voight

OFF SCREEN

Harry Brown movie image Michael Caine

INTERJÚ

blindcriticlead

INTERJÚ, Jegyzet

Shia_interview

OFF SCREEN

deakins1

INTERJÚ

woody5

INTERJÚ

Pigeon_Limping_Lotta a

MI FOLYIK ITT?

guard02

INTERJÚ

orangelead2

INTERJÚ, LÁNCREAKCIÓ

carruthlead2

INTERJÚ

Van_valaki

INTERJÚ

enemy01

INTERJÚ

Képernyőfotó 2014-06-20 - 14.55.30

EXKLUZÍV, INTERJÚ

roverlead

INTERJÚ

2full5

MI FOLYIK ITT?

fr

HARDCORE