
2012/11/05
Az absztrakt filmkészítés egyik legősibb és legizgalmasabb technikája az úgynevezett „camera-less” (kamera-nélküli) módszer, aminek lényege a filmnyersanyagra közvetlenül felvitt festékek, tinták, kemikáliák által teremtett non-figuratív formavilág. Már a tízes években kísérleteztek ezzel az animációs technikával, ám csak a harmincas-negyvenes évektől vált az avantgárd filmesek körében elterjedté. A különböző anyagok által gyakran véletlenszerűen kirajzolt organikus formák, szédítő színörvények képeiből előszeretettel rendeznek állóképes kiállítást. Most összegyűjtöttünk néhányat a kedvenceinkből.
Stan Brakhage, a camera-less technika legnagyobb mestere munka közben.
Brakhage filmjének celluloid-szalagjai
Stan Brakhage: The Dante Quartet, 1987
Harry Smith: Early Abstractions No.3, 1947-49
Jürgen Reble: Materia Obscura, 2009
Jennifer Reeves: Fear of blushing, 2001
Bill Morrison: Light is calling, 2004
Phil Solomon: Remains to be seen, 1994
Len Lye: A colour box, 1935
Ian Helliwell: Get set, 2005
Emmanuel Lefrant: All over, 2001
Thorsten Fleisch: Energie!, 2009
Címkék: A LISTA MÁMORA, DIAFILM, kísérleti film
A kedvencem, amikor a csávó döglött lepkéket fűzött a vetítőbe. Az már egy tudatállapot.
[…] bár utal az elődökre, de nem ismétli őket. A pornófilm részletek beiktatásával, és azok roncsolásával az erotika absztrakt ábrázolása egészen új lendületet vesz. Gazdagodik egyrészt a korábban […]
[…] camera-less (kamera nélküli) módszerrel dolgozik. (Erről az irányzatról bővebben írtam már itt korábban.) Ennek az a lényege, hogy az absztrakt képet nem forgatással (expozícióval), hanem a […]
[…] (Ezt a módszert a harmincas évek óta használják a kísérleti filmesek, erről bővebben itt lehet […]