2013/03/13
Izgő-mozgó, vibráló fotelek, arcba fröcskölt vízpermet és nyakszirtet simogató légfuvallat, buborékok és terembe fecskendezett illatok, szélgépek és stroboszkópok. A vidámpark véglegesen a moziba költözött!
A torrentekkel folytatott elkeseredett szélmalomharcban újabb és újabb módszerekhez kénytelenek folyamodni a moziüzemeltők: vajh’ mi lehet az élmény, ami miatt megéri az egyre csak növekvő mozijegy-árakat kiköhögni? Jött ugye a 3D, jött az IMAX, majd A hobbittal a HFR 3D, de a digitális interaktivitás ezzel még nem ért a tetőfokára. Eljött hát az idő, hogy az eddig csak különböző vidám- és élményparkokban bevetett technológiát a vetítőtermekben is meghonosítsák, nagy megtiszteltetésként – és a lelkiismeretes magyar moziba járók előtt tisztelegve – ráadásul erre Európában először nálunk, a Westend mozi hármas termében került sor. A sajtótájékoztatót nyitó Moshe „Mooky” Greidinger, a Cinema City International (CCI) vezérigazgatójának Powerpoint-prezentációja nem kevés büszkeséggel regélte el a mára már Közép-Európa első számú mozihálózatává cseperedett vállalat diadalútját, őt a Dél-Koreából érkező Stephen Kim, a 4DX technológiát kifejlesztő CGV konglomerátum képviselője, majd Prosits Attila, a Westend City Center ügyvezető igazgatója követte. Nem untatnék senkit az általuk előadott szép szavakkal (melyek elsősorban a dolgozóknak és egymásnak, a Nagy Együttműködésnek szóltak), lássuk hát, milyen élményt is nyújtott a nálunk több mint egymillió eurós befektetéssel életre hívott a 4DX-terem!
Demonstrációként két filmrészlettel kedveskedtek a sajtó képviselőinek: a Pi élete hajókatasztrófájával és A csodálatos pókember Brooklyn Bridge-en játszódó akciójelenetével. Mivel effajta technikával eddig egészestés filmeket nem, csupán 10-15 perces, alapvetően attrakció-centrikus szcénákat vetítettek (ld. a Disneylandben vagy az Europa-Parkban található látványosságokat) az első, és legfontosabb kérdés, ami bennem felmerült: nem lesz-e mindez sok a jóból? Mivel egyes effektorientált filmek (például a Transformers 3) már „mezei” 3D-ben is embert próbáló feladatok elé állítják a befogadókat, bamba zombivá redukálva őket, a hullámvasútként robajló fotelek, a szélgépek és a villogó stroboszkóp még monumentálisabb impulzuslavina alá temetheti a publikumot. Elsőre ugyan vásári mutatványnak, bársony-ringlispílnek tűnt, a sajtótájékoztatón elhangzott ígéretek tanúsága szerint a makulátlan 4DX moziélményt a hollywoodi stúdiókkal szorosan karöltve kotyvasztják. Vagyis jó esetben – és miként azt a háromdimenziós opusok esetében is láthatjuk – lesznek olyan filmek, amik tökéletes és testreszabott 4DX „használati utasítással” érkeznek majd, és nagy valószínűséggel lesznek olyanok, amelyeket a nagyobb bevétel reményében utólag és némileg hanyagabb módon konvertálják majd 4DX-re. (Ne feledjük: a háromdimenziós 4DX film jegyára alulról súrolja a háromezer forintot!)
Jelen sorok írója kissé felemás érzésekkel távozott a Westendből. Egyrészt egészen mókás volt, amikor a vásznon végbemenő eseményekkel szinkronban kaptuk az arcunkba a földi jót, és a fotelek is a kamera és/vagy a szereplő mozgásának megfelelően dőltek/emelkedtek/fordultak. (Ahogy a hajószerencsétlenség közben permetezett víz és a szélgépek is valóban kiterjesztették a vászon terét.) Másrészt viszont nem tudtam kiverni a fejemből a gondolatot, hogy olykor mennyire kizökkentett a filmélményből, hogy a vászon alól stroboszkóp villogott az arcomba, vagy olykor semmi látható oka nem volt a fotelek izgőmozgásának. Azon túl, hogy a rángatózó ülések miatt előreláthatólag meg fog csappanni a multiplex popcorn- és kólafogyasztása, kérdéses, hogy hosszútávon életképes lesz-e ez a nagy befektetéssel létrehozott, ám veszélyesen egyszerhasználatos mutatvány. És ugyan ígéretet kaptunk, hogy számos (nyári) blockbuster érkezik majd 4DX formátumban – vagyis választék lesz bőven –, még alig sejthető, hogy hányan és milyen gyakorisággal fognak mélyebben a zsebükbe nyúlni Európa első mozihullámvasútjáért. Mert az sanszos, hogy az újdonság varázsa becsábítja majd a nagyközönséget a vetítőterembe, de vajon visszatérnek-e oda?
(4DX-ben nálunk először a Csapda című filmet, majd a Dreamworks égisze alatt készült Croodékat vetítik.)
Partnereink
Én is ott voltam, és az nem stroboszkóp volt, hanem a kedves újságíró kollégák vakuinak villanása. És igen, az nagyon idegesítő volt, de szerencsére többet ilyen nem lesz :)
Az újságírók vakuinak villogása mellett (amit természetesen én is észrevettem) stroboszkópok is tartoznak a 4DX technológiához.
Eléggé egyszeri mutatványnak tűnik ez nekem. Egy ideig biztos kitart, hiszen csak egy van belőle és sokan ki akarják majd próbálni, de valahogy jelenleg nehezen tudom elképzelni, hogy hosszú távon érdekelné az embereket (többek között már a drága jegyek miatt sem). Ráadásul én is úgy érzem, hogy egy egész filmre ez már felesleges és fárasztó lesz, pláne mondjuk egy 2 órás vagy hosszabb filmnél.
Egyetértek.
„Time will tell…”