dagurkari00

ESSZÉ

Különckollekció (Dagur Kári filmjeiről)

Roboz Gábor

2012/06/15

Aki rokonszenvezik a különös szerzetekről szóló történetekkel, könnyedén találhat magának olyan rendezőket, akiket elsősorban a kívülállók és csodabogarak ügyes-bajos dolgai foglalkoztatnak. Egyes alkotók, mint például a Coen-fivérek, Jarmusch és Jensen, szinte minden munkájukat annak szentelik, hogy margóra szorult figurákról meséljenek, és a sztorijaik gyakran ideális táptalajt biztosítanak a fekete humor, illetve a tragikomikus elemek megjelenéséhez. Ebbe a társaságba tartozik Dagur Kári is, akin filmjeinek alacsony száma ellenére világosan látszik, hogy nem a fősodor unásig ismert hőstípusai érdeklik.

A periferiális helyzetű izlandi moziról a többségnek feltehetően Kormákur (esetleg a még mindig aktív Friðriksson) neve ugrik be, pedig nem csak a 101 Reykjavík rendezője indult az ezredforduló környékén. Rajta kívül ugyanis ez idő tájt kezdett filmezni a könnyedebb hangvételt kedvelő Róbert I. Douglas, a sokfelé nyitott Olaf de Fleur Johannesson, a főleg tévére specializálódott Ragnar Bragason, de megemlíthető a kicsit korábban startolt Óskar Jónasson is. Az izlandi filmgyártás lehetőségei és elszigeteltsége okán persze az alkotóknak nincs könnyű dolga, ezért különösen felértékelődik az a teljesítmény, ha valaki nem csak kitartóan építgeti az életművét, hanem még láthatóvá is tudja tenni azt. Noha az író-rendező Kári egyelőre csupán pár kisfilmet és három egészestés produkciót jegyez, kellően tisztában van a nemzetközi érvényesülés feltételeivel, így számos díjjal elismert munkásságával hamar áttörte az országhatárokat.

A „piactudatos” jelző kissé félrevezető lenne Kári esetében, mert a szóról azokra az alkotókra asszociálhatunk, akik például kimatekozott szociális érzékenységgel dolgoznak különböző neves filmfesztiválokra, és a zenészként is ismert rendező munkái nem keltenek efféle visszatetszést. Ezzel együtt tény, hogy az „izlandi” jelző Kárinál inkább csak egzotikusan cseng, ugyanis alacsony költségvetésű nagyjátékfilmjei olyan koprodukciók, amelyek éppen a lokális jelleg háttérbe szorításával vagy inkább eltörlésével találják meg az utat a külföldi közönséghez is.


Még Kári legelső egészestése köthető a leginkább Izlandhoz: a Nói albínói (2003) helyszíne ugyanis a szigetország egy kis halászfaluja, és a film nyelve is izlandi. A rendező ezúttal egy magányos kamaszfiút választ főhősnek, aki talán vihetné is valamire, ám az iskolát kerüli, munkát nem vállal, így nem jut egyről a kettőre. Életszínvonalának javításában a családja sem tudja segíteni: a nagymamájával él, akivel láthatóan nem ápol különösebben szoros viszonyt, és az apja alkoholista taxisofőrként ugyancsak képtelen érdemi támogatást nyújtani neki (az anyjáról nem esik szó). Kári a címszereplő figuráján keresztül a többség által átélhető módon igyekszik megragadni az elidegenedés és a kilátástalanság állapotát, ráadásul sajátos humorérzéke itt-ott tragikomikussá teszi a történetet. A rendező finoman el-elrajzol egy-egy karaktert, képes meglepetést okozni egy kis fekete humorral (olykor Coenék is eszünkbe juthatnak róla), és tartózkodik a feltűnő vizuális megoldásoktól (ez egy-egy pillanatot leszámítva mindhárom filmjére igaz). Világosan mesél, ugyanakkor bele tud vinni annyi kraftot a munkájába, hogy az ne csak érthető, hanem szerethető is legyen a világ bármely táján. Sokatmondó tény, hogy a Prizma hatodik számát is színesítő Björn Norđfjörđ monográfiát szentelt a filmnek, hogy ezen keresztül szemléltesse az izlandi mozi helyzetét és térnyerési lehetőségeit.[1]

A második Kári-mozi gyártó országainak listáján Izland mellett már csak egy név szerepel, a Sötét ló (2005) című filmet azonban éppen Dániához fűzik erősebb szálak, ugyanis a rendező – aki mellesleg a Dán Filmiskolában tanult – ezúttal dán színészekkel és dánul forgatott, a történet helyszíne pedig Koppenhága. A filmkészítő munkája tehát több szempontból is távol áll az előzőtől, azonban hiba lenne szimplán a dán produkciók közé sorolni, ezekre ugyanis ebben az időszakban túlnyomórészt másfajta érdeklődés, szerkezet és stílus jellemző. Kári ráadásul az előző filmjéhez képest is más felfogást mutat: ezúttal fekete-fehérben forgat, számozott fejezetekre osztja a történetét, a főhős mellett több szereplőt is követ, sőt az egyiket csak kicsivel a játékidő fele után ismerjük meg (hogy egy másiktól épp az utolsó harmadra vegyünk búcsút). A rendező a tematikát illetően annyiban változtat, hogy bár a későn bemutatott bíró figuráján keresztül az elidegenedést ábrázolja, inkább a csóró graffitisként tengődő főhős talajvesztettségét hangsúlyozza. Kári ugyanakkor még egyértelműbben jelzi, hogy milyen nagy kedvét leli a karakterrajzban: a főszereplő barátjának mókás figuráján túl a mellékszereplők nagy részét is egyéníti, és a főleg jellemkomikumra építő humorával még a kis szerephez jutó alakokat is emlékezetessé tudja tenni.


A The Good Heart (2009) Kári első munkája, amit főként angol ajkú színészekkel forgatott angol nyelven. A film története egy nagyvárosban, illetve túlnyomórészt egy bárban játszódik, ahol a halálára készülő csapos magához veszi és tanítani kezdi az öngyilkossági kísérletén túl lévő, hajléktalan srácot, hogy legyen kire hagynia a krimót. Az agresszív és mocskosszájú öreg modorra leginkább Bukowskira emlékeztet (és kinézetre is mutat némi hasonlóságot a néhai íróval), a csendes és mulya srác valamelyest háttérbe is szorul mellette. Kári a két főhősére és formálódó viszonyuk bemutatására koncentrál, de ezúttal sem hanyagolja el a mellékszereplők (jórészt kocsmatöltelékek) fazonírozását, továbbá most is elegyít drámát és komikumot. Nem téved nagyot az, aki mindezek alapján egy jellegzetes amerikai függetlenfilmet képzel el, a rendező azonban még mindig tud meglepetést okozni. Mint korábban néhány alkalommal, most is eljátssza azt a trükköt, hogy felvázol egy ismerős viszonyt, szereplőt vagy helyzetet (itt például a két különc kapcsolatát vagy a Kárinál mindig jelentős nőfigura megjelenését), és nem teljesen úgy gondolja tovább, ahogy várható lenne.

A filmek értékelését ugyan nyilván nem befolyásolja, de érdemes kitérni a magyar címekre is. Kári első nagyjátékfilmjénél az a szokatlan nyelvi helyzet áll elő, hogy az izlandi címben szereplő szóösszetétel jelentéses a magyar nyelvben is, míg azonban a többi országban sikerült megtalálni az eredeti adekvát megfelelőjét („Nói, az albínó”), addig hazánkban valamilyen misztikus oknál fogva megtartották a Nói albínóit. Ez egyes-egyedül azért probléma, mert Nóinak nincsenek albínói. (Ezek után nehéz kivárni, hogy milyen meglepetést tartogat a The Good Heart leendő hazai forgalmazója, különösen, hogy az egyértelműnek és szépelgőnek tűnő eredeti cím valódi jelentése csak a film végén derül ki.)

Eddigi filmjei alapján Kári nem hátborzongatóan izgalmas szerző összetéveszthetetlen stílussal és tematikával, ugyanakkor a karakterépítés terén feltűnően tehetséges, és a tragikomédia, illetve a szolidabb hangnemkeverés iránti érzéke is imponáló. Miközben sajátos humorral mesél fura figurákról, nem éppen az izlandi mozi hírnevét öregbíti, de úgy fest, hogy ez egyelőre nem is célja.

YouTube előnézeti kép
Footnotes    (↵ returns to text)
  1. A szerző egyik tanulmányának szerkesztett változatához lásd: Norđfjörđ, Björn: „A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése”, in: Prizma, 2011/02, pp. 52-60.

Címke: ,

anderssonlead

HÍREK

roverlead

LISTA

tojasok

Filmklub

crime4

ESSZÉ

pusher2

ESSZÉ

levande

INTERJÚ

adam

ESSZÉ

02_dankrimilead

TRAILERPARK

forcemajeure

ESSZÉ

menandchicken02

TRAILERPARK

01_lavinalead

INTERJÚ

01_boy_lead

INTERJÚ

01_leadpr

TRAILERPARK

oldboy2

HÍREK

pasolini1

TRAILERPARK

mapslead

INTERJÚ

nolanlead

EXKLUZÍV, INTERJÚ, magazin

kimlead

HÍREK, INTERJÚ, KOREAI EXPEDÍCIÓ

salvation

TRAILERPARK

franklead

KRITIKA

anderssonlead

HÍREK

roverlead

LISTA

tojasok

Filmklub

crime4

ESSZÉ

pusher2

ESSZÉ

levande

INTERJÚ

adam

ESSZÉ

02_dankrimilead

TRAILERPARK

forcemajeure

ESSZÉ

menandchicken02

TRAILERPARK

01_lavinalead

INTERJÚ

01_boy_lead

INTERJÚ

01_leadpr

TRAILERPARK

oldboy2

HÍREK

pasolini1

TRAILERPARK

mapslead

INTERJÚ

nolanlead

EXKLUZÍV, INTERJÚ, magazin

kimlead

HÍREK, INTERJÚ, KOREAI EXPEDÍCIÓ

salvation

TRAILERPARK

franklead

KRITIKA

';?>
anderssonlead

HÍREK

roverlead

LISTA

tojasok

Filmklub

crime4

ESSZÉ

pusher2

ESSZÉ

levande

INTERJÚ

adam

ESSZÉ

02_dankrimilead

TRAILERPARK

forcemajeure

ESSZÉ

menandchicken02

TRAILERPARK

01_lavinalead

INTERJÚ

01_boy_lead

INTERJÚ

01_leadpr

TRAILERPARK

oldboy2

HÍREK

pasolini1

TRAILERPARK

mapslead

INTERJÚ

nolanlead

EXKLUZÍV, INTERJÚ, magazin

kimlead

HÍREK, INTERJÚ, KOREAI EXPEDÍCIÓ

salvation

TRAILERPARK

franklead

KRITIKA

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu