Illuminátor születik (Tomm Moore: Kells titka)

Orosz Anna Ida

2010/02/10

Oscar-díjra esélyes (és azt nyert) animációi már nem egyszer voltak az országnak, idén a nomináltak között mégis egy nem magyar rajzfilmért szurkolhatunk a hazaiaknak kijáró lelkesedéssel, a Kells titka című egészestés ír animációs filmet ugyanis több kisebb, ír, belga és francia stúdió mellett nálunk, a Kecskeméti Stúdióban gyártották, ahol a Magyar népmesék közel száz epizódja is készült és járta be a világot a magyar kultúra hírvivőjeként. Az írek nagy becsben tartott középkori nemzeti ereklyéje, a Kells-i kódex keletkezését és a viking hordák portyáit bemutató mesefilm képi világát a kódexilluminációk ihlették, ennek elemzésekor pedig a magyar tévésorozat stilizációja fontos kiindulópont lehet. Míg a Magyar népmesék a népi ornamentális motívumokat és jelképrendszert képzőművészi ihletettséggel keltik életre – amellett hogy e többlet a meseszövés érthetőségét, élvezetét egyáltalán nem zavarja meg –, addig a Kells titka a kilencedik századi kelta kódexlapok elegáns és lendületes kalligráfiáinak, finom rajzolatú, cirkalmas természeti motívumainak, élénk kék, zöld, arany akvarellszíneinek a miliőjébe helyezi egy fiatal szerzetesfiú, Brendan történetét.

Az ír és az európai kultúrtörténet egyik legendás alappillérének számító Kells-i kódex mesébe illő illusztrációiról a legenda úgy tartja, nem is földi halandók, hanem Isten angyalai rajzolták. A film  a valós történelmi tények és alakok köré a legendáknak kijáró mitikus mesevilágot épít, amiben helyet kap például a könyv eredetét elmesélő, a kódexet övező természetfeletti csodákat kifigurázó epizód a három szemmel vagy éppen három karral és tizenkét ujjal „megáldott” ionai szerzetessel, Szent Kolumbánnal. Az epizód a Sita Sings the Blues szubjektív Rámájána-adaptációjának játékos, a mítosz egymásnak ellentmondó részleteiből összerakosgatott ismeretterjesztő jelenetfüzérére rímel. A film érthetőségének és élvezhetőségének titka éppen az, hogy a kultúrtörténeti örökségvédelem vagy az analitikus történelmi hűség nem telepszik rá a filmre, és helyette a mese, az animáció leegyszerűsítő, stilizáló hajlama kap szabad utat (ami például Jankovics Marcellnek a magyar nép eredettörténetét megelevenítő, az archaikus-mitikus, de történelmi szempontból is hitelességre törekvő ismeretterjesztő filmje, az Ének a csodaszarvasról (2002) esetében éppen hogy háttérbe szorul.)

A középkor jó és rossz, világosság és sötétség, valóság és misztikum, kereszténység és pogányság által uralt kétpólusú világába helyezett mese a tizenkét éves szerzetesfiú, Brendan fejlődéstörténete, aki nagybátyja, a kells-i kolostor szigorú mérnökapátjának óvó korlátjait áthágva Kells könyvének nagyhírű illuminátorát, a kódexrajzoló szerzetesek által ünnepelt Aidan testvért választja szellemi vezetőjének. A misztikus veszélyekkel és kápráztató csodákkal teli külvilágtól elzárt kíváncsi fiúcska az idős illuminátor bátorítására szökik ki a várkolostor körüli rengetegbe, és ezzel a tiltott határátlépéssel veszi kezdetét Brendan szellemi-művészi kibontakozása.

A kisfiút – egyfajta panteista szellemben – a természet segítő erejét megtestesítő farkaslány, a vadon gyermeke, Aisling várja az erdőben, hogy a természeti környezet lenyűgöző apró részleteit feltárja előtte, elvezesse a varázslatos színű festékekhez alapanyagul szolgáló termések lelőhelyéhez, és hogy Brendan mellé álljon, amikor a kisfiú a saját félelmei által uralt alvilágba, Crom Cruach birodalmába alászáll, hogy képzeletbeli kísértetét gúzsba kösse, és az általa szabott mentális gát alól felszabadulhasson. Csak miután ebben a metafizikai szintű összecsapásban a hatalmas, lapszéldísz-kígyót krétakörbe fogva és kristály-nagyítószemét kitépve győzedelmeskedett, tud Brendan a kódex kötelezően legdíszesebb lapjának, a Krisztus-monogramot ábrázoló Khí Ró-oldal megrajzolásához nekifogni. És teszi mindezt annak dacára, hogy a saját belső küzdelmein kívül a történelem zivataraiban Kells, a kultúra és civilizáció északi mentsvára romba dől a gigantikus emberevő, uniformizált vörös-fekete SS-monstrumokként ábrázolt vikingek pusztító rablóportyája során. A Kells titka így Tarkovszkij Andrej Rubljovjának mesefilm-verziója: a művészet, az alkotói ihlet és kreativitás halhatatlanságába vetett romantikus felfogás tündér-tankölteménye.

A Kells titka a film üzenetének iskolássága ellenére, miszerint az angyalok által ihletett művészi alkotás tartósabbnak bizonyul a várkolostor emberkéz által emelt vastag kőfalerődítményénél, éppen az ünnepelt Kells-i kódex finom ornamentikájú iniciáléiból, kalligráfiáiból, stilizált állat-és növényillusztrációiból, többosztatú miniatúráiból merítő részletgazdag hátterei révén válik, ha nem is halhatatlan, de mindenesetre lenyűgöző vizuális élménnyé.

Címkék: animáció, ANIMATÉKA