macabrelead

KELETI EXPEDÍCIÓ

#11. Véres vízum (The Mo Brothers: Macabre)

Megyeri Dániel

2011/10/06

A hivatkozási ponttá vált A texasi láncfűrészes mészárlás csontzenéje egészen Indonéziáig elhallatszódott, a The Mo Brothers-re keresztelt alkotópáros előbb rövidfilm, később egészestés darab formájában tisztelgett Tobe Hooper legendás horrorfilmje előtt. Nem hivatalos remake-jükben bosszantóan együgyű áldozati bárányok tereltetnek a vágóhídra, míg a mészáros indonéz család a természetfeletti csavarjával íródik felül az isten háta mögötti jenki famíliához képest. Tobzódunk ugyan a gore-ban, ám karakterábrázolási banalitások miatt – nem szándékoltan, de – komikus pillanatok tompítanak a slasher szúró- és vágófegyvereinek élén.

Backwoods horrort könnyedén lehet akármilyen ország filmtermésére adaptálni, az elhagyatott vidékek vadromantikája, a makulátlan természeti csodák mögött megbújó deformitások, és a kiszolgáltatott, próbára tett ember toposza termékeny táptalajt biztosít az alkotóknak a glóbusz bármely szegletében. The Mo Brothers-ék opusa – már ami a felütést és a bonyodalomig vezető utat illeti – nem sokban tér el Hooper klasszikusától: vegyél egy tetszőleges nagyságú társaságot (jelen esetben három férfit és két nőt), tereld vakvágányra őket (egy titokzatos lány azt állítja, kirabolták, majd hazaviteti magát a segítőkész kompániával), és kezdődhet a móka. Sokatmondó momentum, amikor a yuppie társaság lekanyarodik a Jakarta felé vezető autópályáról, ez a kis kitérő egyben a hétköznapokról való leszakadást, a véres fantasztikumig kanyargó csapást jelöli – hogy-hogy nem, Jakarta agglomerációjában is hasonlóan kedvelik az emberhúst, mint Texasban.

Ha felül tudunk emelkedni a vériszamos túlélő-játszma kirobbanása utáni, főleg a pszichológiai realizmusra fittyet hányó ostobaságokon (nevetségesen „nem menekülnek” az áldozatok, körkörösen futkorásznak a horrorisztikus eseményeknek helyet adó ház körül, hogy mindig visszatérjenek oda és halálukat leljék), illetve a helyi színészek teljesítményén (kivált a család matriarchája, illetve a fiatalabb fiú merev megformálásán, no meg a helyi rendőrség megmosolyogató felbukkanásán), akkor a Macabre tartogathat számunkra egy-két hideglelős meglepetést. A voyeurizmus fogalmát hatásosan élesítő szcéna, melyben indonéz sanzonnal keveredik a láncfűrész hátborzongató zaja, lokális színezettel vonja be a darabolást, miközben tűsarokkal kinyomott szemgolyókon, eltörött végtagokon és egy csúnya véget érő újszülöttön borzonghatunk. Hogy a műfaj kedvelői se csalódjanak, a final girl annak rendje, s módja szerint győzedelmeskedik, a halottnak hitt übergyilkos ujja pedig csak azért is megmozdul még pont azelőtt, hogy feketébe fordulna a kép.


Amitől mégis egyedi darab tud lenni a Macabre, az a kannibálok és vámpírok mítoszát egyesítő deviáns família, kiknek rejtélyes eredetére egy szemléletes vetítés során derül fény, a snuff filmek nyugtalanító műfaját is a filmszövegbe emelve, ezáltal finom önreflexív réteggel is gazdagítva az értelmezési tartományt. Filmszalag és fényképek által bizonyított halhatatlanságuk ezen túl fantasztikummal fűszerezi a sajátos indonéz horrorfilmet, arról nem is beszélve, hogy a Macabre szembetűnően nőközpontú alkotás, erős női karakterekkel és a csábítás, a női függetlenség, illetve a szülés és az anyaság domináns motívumaival – a férfiak rendre elhullnak, paralizáltak, bábok, netán teljesen inkompetensek (ők potenciálisan a törvény tehetetlen őrei). A feldarabolt/kibelezett áldozatok belsőségeivel való kereskedés pedig egyrészt megnyitja a backwoods horrorok lezárt univerzumát a „normál” világ felé, fanyar fricskával szolgálva a szépségipar és az örök fiatalságért folytatott elkeseredett harc bizarr túlkapásairól, másrészt pedig explicit cinkosságot sugall; az indonéz vadonról igen is tudnak a külvilágban, ám míg saját hasznukra tudják fordítani az elszigetelt borzalmakat, a profit reményében hajlandóak elfordítani a fejüket.

Nem úgy a nézők! A 2000 utáni indonéz mozi hatalmas elánnal lopta vissza magát a hazai közönség szívébe, hiszen a reformációs törekvések nem csak a lokális független filmes szegmensbe leheltek új életet, hanem a korábban tabuként számon tartott témák (vallás, faji hovatartozás, erőszak) is a vászonra kerülhettek. Ezt azonban sajnos súlyos visszaesés követte, mivel 2010-11 környékén megnőtt a külföldi filmbemutatók után fizetendő adók összege. Indonézián kívüli alkotások így jobbára csapnivaló minőségű kalózmásolatokon terjednek, és főleg kisköltségvetésű, a Macabre-hoz hasonló horrorfilmeket készítenek, nem egyszer népszerű, nemzetközileg ismert pornószínésznők (többek között Sasha Grey és Maria Ozawa) szerepeltetésével.[1] Nagy ritkán lehetősége nyílik egy indonéz alkotónak, hogy folytatást készítsen a filmjéhez, ez a szerencse érte az Evil Nurse alkotóit, és ez a sors vár a The Mo Brothers Macabre-jára is. Helyi mérce szerint tehát mindenképpen kivételes alkotásról beszélhetünk, Indonézián kívül viszont csak a vér és a kiontott belek mennyisége bizonyulhat bombabiztos kulturális vízumnak.

YouTube előnézeti kép
Footnotes    (↵ returns to text)
  1. Az indonézek ambivalens képmutatásáról bővebben itt: http://www.nytimes.com/2011/03/29/world/asia/29indonesia.html?_r=2&partner=rssnyt&emc=rss

Címke: , ,

Nézz bele!
hantugangsterlead2

KELETI EXPEDÍCIÓ

Koji Takehashi as Sasuke in Samurai Spy

ESSZÉ

anilogue2_3lead

ANIMATÉKA

tojásoslizs13lead

KELETI EXPEDÍCIÓ

theinnkeeperslead

ESSZÉ

scarecrlead

MONSTER OF THE WEEK

tokyo_gore_police_es01

KELETI EXPEDÍCIÓ

bigbast

AJÁNLÓ

Ikea

PRIZMATUBE

Annabelle-Movie

KRITIKA

faun

INTERJÚ, LISTA

the-human-centipede_396394

OFF SCREEN

Dead-Snow-2

KRITIKA

jack_nicholson_1366x768_95050

OFF SCREEN

tsuklead

POSZTERFOLIO

dsdsdsdsds

POSZTERFOLIO

galaxis3

TRAILERPARK

Carver-Banner

TRAILERPARK

alien

AJÁNLÓ

texas_chainsaw

TRAILERPARK

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu