INTERJÚ

A filmjeim világa nem az illúzió – Interjú Ulrich Seidl filmrendezővel

Lesi Zoltán

2013/09/23

A Paradise-trilógia zárórészét már másfél éve várom, már a plakátok is olyan őszinte képekkel hívogatnak, hogy lehetetlen nekik nemet mondani. Ulrich Seidl október 3-án érkezik Budapestre a Szemrevaló filmfesztiválra.

Milyen kutatómunkát végzett Mombassában a Szerelemet a feketepiacról (Liebe, 2012) című filmhez? 
Általában nagyon sok kutatás előzi meg a filmjeimet, Kenyába két évig jártam rendszeresen. Hotelekben laktam, hogy ki tudjam választani a megfelelőt, beszélgettem a helyiekkel, a szállodai dolgozókkal, hogyan és miből élnek. Feltérképeztem, hogy melyik régióba milyen országból jönnek szívesebben. A megfelelő kapcsolatoknak és munkatársaknak hála nem volt annyira nehéz megismerkedni egy cukrosnénivel (sugarmama), aki szintén szexturizmus céljából választotta a kenyai úticélt. Természetesen ez nem volt egyszerű, hiszen ezeknek a nőknek családjuk elől is titkolni kell a szándékaikat. Ez tabutéma, nem úgy, mint a férfiaknál.

A Szerelemet a feketepiacról-ban láthatunk néhány Lucian Freud képet. Milyen hatással volt a filmjeire a festészet?
A Lucian Freud képek a filmben inkább csak asszociációk, de a festmények és fotók talán előbb találtak rám, mint a filmek. Egy olyan rendező vagyok, aki megpróbál új, addig sehol se látható képeket találni, és ehhez keres inspiráló helyszínt. Vegyünk például egy képet a filmből, a strandszituációt a nyugágyakkal. Ez a kép ugyan valóságos, mert tényleg így veszik körbe a fekete fiúk a fehér nőket, de beállított, nem egy valódi pillanatkép. Mégis ez a beállítás és redukció akár az egész filmet összefoglalhatná.

paradise-love-31

A trilógia harmadik részének megjelenése előtt néhány nappal megnyílt egy kiállítás Berlinben a Paradicsom (Paradise) képeiből. Egyáltalán nem jellemző, hogy egy rendező kiállítást rendezzen a leforgatott filmjeiből. Mi volt ezzel a kiállítással a célja?
Nagyon régi vágyam volt, hogy a filmjeim egyes beállításait, mint különálló képeket kiadjam egy könyvben vagy a falra akaszthassam. Ki akartam próbálni, hogy ezek a képek meg tudnak-e önállóan is szólalni. A kiállítás nem időrendben, nem történet szerint lett összeállítva, hogy a film ne telepedjen annyira rá, tehát nem zavarja vagy támogatja a filmeket, hanem egy független művészeti produktum.

A trilógia filmjeinek sorrendje: Szerelemet a feketepiacról (Liebe, 2012), A hit paradicsoma (Glaube, 2012), Remény (Hoffnung, 2013). Miért választotta ezt a sorrendet? Van-e közük Pál apostol leveléhez, illetve Ödön von Horváth drámájához?
A trilógia címe Paradicsom, mint a vágy helye. Eredetileg egyetlen filmet akartam készíteni. A vágóasztalnál másfél évig dolgoztam, ahol megpróbáltam összefűzni a három történetet, felismertem, hogy a három filmre tagolás a legjobb megoldás. A címek egyértelműen őskeresztény erényekre (hit, szeretet, remény) utalnak, ami ránk is érvényes. Ödön von Horváth drámáit különösen fiatal koromban nagyon szívesen olvastam. A filmeknek nincs közvetlen kapcsolata se a Bibliával se Ödön von Horváth-tal, de mégis összetartoznak. A bibliai sorrend hit, szeretet, remény, de a kenyai filmet mindenképp elsőnek szerettem volna, ezért kellett felcserélni.

A korábbi filmjeire is jellemző a többszálú cselekményvezetés. Korábban a Paradicsomot is egyetlen filmként és nem trilógiaként akarta vágni. Miért vonzódik ennyire a nem lineáris szerkezetű filmekhez?
A filmjeimre inkább a lazán kapcsolódó epizódok jellemzők, mert én így tudok elmesélni egy történetet. A Kánikulában (Hundstage, 2001) hat egymástól független cselekményszál fut párhuzamosan. Az Import Export-ban (2007) két sosem találkozó történet szerepelt, egy ukrajnai nőről, aki Bécsben keres állást és egy osztrák férfiról, aki nem találja a helyét Ausztriában és véletlenül Ukrajnába kerül. A Paradicsom nagyon feszes lett volna egyetlen filmként, de a nézőt túlterhelte volna a túl sok, nagyon erős érzelmeket kiváltó jelenet és a teljes játékidő hat óra lett volna.

Paradise-glaube-3

A nők a korábbi filmjeiben is fontos szerepet játszottak, de ez alkalommal mindenek előtt három nő áll a középpontban. Mit akart a kövér nőkkel kifejezni?
A forgatókönyv írásakor három alapötletem volt, a turizmus, a hit és a nők témáját szerettem volna összekapcsolni. Az alapokat már a korábbi filmek letették. A hitről már a Jézus, te tudod (Jesus, du weiss) készítésekor kutattam, ekkor találkoztam először a vándorszűzanyákkal (negyven centiméter magas, a szűzanyát ábrázoló kerámiaszobrok). A három nő témája mindig is foglalkoztatott és a női pszichét felfedezését jó kihívásnak éreztem. A nők sokkal többet foglalkoznak a testtel és szépséggel, mint a férfiak.

A filmjeiben egyszerre van jelen a szépség és az undorító. Miért vált ilyen fontossá a testről való beszéd, a test ábrázolása?
A filmjeimben a test mindig is nagy szerepet játszott. A szép és az undorító nem abszolút fogalmak, ezért a ma előírt szépségideál nagyon is kérdéses, ez ellen tiltakozom. Egy színlelt médiavalóságban élünk, amiben hamis, felszínes képeket kapunk, a valóság egészen más. Megpróbálok olyan képeket készíteni, ami azt mutatja, hogy milyenek is vagyunk valójában. Annyira eltelít minket a megszépített testiség, hogy amennyiben valaki élethűen mutat be embereket, akkor legtöbben undorítónak találják. Teresa (a Szerelemet a feketepiacról főszereplője) nem az a szépség, akit mindenki várna, mert egy kicsit idősebb és testesebb, és emiatt nehezen találja meg a szerelmet, ezért választja az afrikai szexturizmust. A szépség korszak és helyfüggő, az ötvenes-hatvanas évek filmjeiben egészen máshogyan néztek ki a nők. Afrikában, az arab világban vagy Dél-Amerikában a kövér nők szépnek számítanak.

hoffnung

Milyen kapcsolata van Anna Marie-nak (Glaube) a saját testével?
Anna Marie feláldozza a testét. A kereszténységben ez már ezer éve jellemző, mint az önostorozás. Az önsanyargatásban ezek a bigott hívek örömöt lelnek, és alig van határ fájdalom és öröm között. Az apácák Jézust, mint a jegyesüket fogadják el és valóban gyűrűt hordanak. Ha a néző ezeknek a tudatában nézi a filmet és nem tiltakozik, akkor megérti, hogy Anna Marie-nak a kereszttel egy szellemi-szexuális viszonya van.

Múlt héten láttam egy Vándorlószűzanyát Bécsben az utcán. Mit tenne, ha egy nő, mint a filmben, az ajtója előtt állna egy szűzanya szoborral?
Ez a pillanatnyi hangulatomtól függ, ha jó hangulatban vagyok, akkor beengedném, mert kíváncsi vagyok, de nem biztos, hogy ilyen hangulatban találna.

Össze tudná foglalni a trilógia forgatási technikáit a dokumentarizmus szempontjából? Miért olyan fontos a dokumentalitás és a természetesség a filmjeiben?
A filmjeimben vegyesen szerepelnek amatőrök és profi színészek. Számomra ez nagyon fontos, mert ebből adódik a jelenetek autentikussága. Meg kell találni a megfelelő embereket, akik az adott szerepben természetesen tudnak viselkedni a kamera előtt. A néző nem tudhatja, ki a hivatásos színész és ki nem. Az inszcenírozás nagy játékteret ad, mert nincsenek előre megírt dialógusok, tehát az emberek nem előre betanult szövegekkel jönnek a forgatásra. Tudják, milyen szerepet játszanak, és a felkészülési idő nagyon hosszú. A legfontosabb a spontaneitás és sok múlik a véletlenen. Az eredeti szándékot, a szerepet megosztom velük, de a szövegeket a helyszínen kell rögtönözni. Az izgat, hogy a mesterséges képekben (hiszen nem dokumentumfilmet készítünk), hogyan működnek a jelenetek, mert a nyelv igazi (akár tájszólással vagy akcentussal), a kamera előtt szereplő emberek pedig valódiak. Az eredeti, forgatókönyv szerinti szándék tartja össze. Amennyiben a nézőnek sikerül beleélnie magát a filmbe, akkor rájön, hogy maga is része ennek a világnak. Nem az illúzió világát mesélem el, hogy a film végén a néző újra találkozzon a valósággal, hanem a saját világába vezetem. Nagyon kevés technikai eszközt, filmes trükköt használok, amik nagyon sokszor korlátoznák a színészeket az improvizációban. A filmjeim világa nem az illúzió, ezért fontos a természetes színészi játék.

Ausztriában jellemző, hogy családok jól berendezett pincékben találkozzanak, szórakozzanak. A következő filmje egy pincében játszódik. Van-e köze az új filmjének ehhez a világhoz?
A családi házakban a pincét sokan berendezik, és ott töltik a szabadidejüket, barkácsolnak, gyűjtenek valamit vagy társasági életet folyik lent. A pince a sötétség helye, a föld alatt, mindig is az erőszak, a félelem és a tudattalan színhelye volt. A pince fogalma túl is terhelődött ezzel a pszichológiai jelentéssel, ezt tárgyalja az új filmem.

A Szerelemet a feketepiacról expozéjában felnőtt, szellemi fogyatékosok dodzsemeznek, ami egyszerre szívszorító és mulatságos. Szokott dodzsemezni? Esetleg lenne kedve egyszer velem jönni?
A film kezdete Teresa életét, munkáját mutatja be, az szituációt, amiből menekül, a nézőben pedig irritációt vált ki. Sajnos idő hiányában nem tudok Önnel tartani, de régebben a gyerekeimmel rendszeresen jártam dodzsemezni.

YouTube előnézeti kép

Címke: ,

MI FOLYIK ITT?

INTERJÚ, KINO LATINO

INTERJÚ

MI FOLYIK ITT?

INTERJÚ, KINO LATINO

OFF SCREEN

INTERJÚ

INTERJÚ

INTERJÚ, Jegyzet

OFF SCREEN

INTERJÚ

INTERJÚ

MI FOLYIK ITT?

INTERJÚ

INTERJÚ, LÁNCREAKCIÓ

INTERJÚ

INTERJÚ

INTERJÚ

EXKLUZÍV, INTERJÚ

INTERJÚ