
2009/10/26
A walesi bárdok rajzfilmes adaptációja, az Edward című rövidfilm a KGB Filmstúdióban készült animációs munkákban eddig kizárólag alkalmazottként közreműködő, eredetileg ötvösművész és formatervező Bogdán Zoltán első önálló rendezése. A lemészárolt ötszáz wales-i bárd történetét Arany János a szabadságharc leverése után Magyarországra látogató császár fogadása kapcsán érezte aktuálisnak, Bogdán számítógépes animációval készült adaptációja pedig szintén aktualizál a jellemzően kortárs, huszadik-huszonegyedik századi környezet, a metropoliszok, a kaszinók világának megidézésével.
A film a leigázók és a leigázottak már-már didaktikusan stilizált karaktereit vonultatja fel: a címszereplő angol király tömör tégladarabokból felépített nyegle keljfeljancsi, aki nyikorgó hintalova hátán járja be a néptelen wales-i tartományt, az utána masírozó vasalófejű katonák a birodalmi lépegetőkhöz hasonló monstrumok, a felső tízezer, a „velsz ebek” pedig a királyhoz hasonlóan deformált, gnóm alakok. Velük szemben az egyszerű emberek és bárdok könnyed mozgású, szinte egyetlen légies vonallal megrajzolt szellemszerű, organikus figurák. A karakterábrázoláson túl a két világ határozott szembenállását hangsúlyozza a színdramaturgia is, a film ugyanis két alapszínre korlátozódik, a megszállók vörös színére (nyolcvankilenc előtt bizonyára izgalomba jött volna tőle a cenzúra) és a wales-iek áttetsző szürkéjére, majd a történet és Edward őrületének előrehaladtával a színek is felcserélődnek, az előbb még hamuszürke wales-i szellemország izzik vérvörösen, a megőrülő Edward pedig halott szürkére sápad.
Arany az 1848-9-es magyar szabadságharc véres megtorlásának parabolisztikus analógiáját egy közel hatszáz évvel korábbi történelmi eseményben, Wales 1277-es angol leigázásában találta meg, az Edward pedig ennek a keserű, inverz császárköszöntőnek az animációs illusztrációja. A romantikus ballada aktualizált parafrázisa a nagyon is konkrét történelmi eseményekhez kapcsolódó költeményt rajzfilmes metaforává próbálja tágítani olyan feloldhatatlan ellentétpárok képi stilizációja segítségével, mint a mesterséges nagyvárosi környezet és a természetes vidéki táj, a felső tízezer és az átlagember, a politikai hatalom gyakorlói és a nép, az elnyomó és az elnyomottak.
Az Edward az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a legfiatalabb generáció, a Gyermekzsűri mellett a szakma elismerését, azaz az Animációs Szakosztály díját is elnyerte; közben pedig úgy hírlik, az „ifjú bárd” után az „ősz bárd”, a „fehér galamb”, Gémes József is aktuálisnak érzi az Arany-féle balladát rajzfilmre adaptálni. A Toldi 1984-es festői adaptációját, a Daliás időket is jegyző Gémes készülő filmjének nyilván egészen más grafikai stilizációt választ majd, de talán tartalmilag nem igen fog eltérni az Edwardtól.
Címkék: ANIMATÉKA, magyar animáció
átkozottul jók ezek a képek!
magát a filmet is meg lehet nézni szerda este az urániában. ingyé. meg szombat este is. szintén ingyé.
akajom! meg is fogom nézni, ha tudom
ez a 40. post az oldalon!
whooáá, grat!
a jubileumi ötvenediket te írod, tudsz róla?
azt nem vállalnám, de azt lehet, hogy megjátszom, hogy a Doghouse-ból kivágott ujjacskás torta köszönt aznap
nyami.
hol lehet megnézni ?
ezt kisfilmet honnan lehet letölteni??? nagyon kéne.
a dvd-kiadás előtt ne is várj ilyesmit, ha meg egyszer kiadják, akkor ugye simán megveheted.
rovarvezető-asszony, kiadják ezt valamikor?
vagy játsszák valamerre mostanában?
legközelebb a Szemlén vetítik (2010. február 7. 12:30 – Palace MOM Park, 2-es terem ), a DVD-verzióról pedig gondolom az alkotóknál lehet érdeklődni, a hozzájuk vezető utat pedig a film honlapja elárulja! (http://www.edward2009.hu/)