A walesi bárdok rajzfilmes adaptációja, az Edward című rövidfilm a KGB Filmstúdióban készült animációs munkákban eddig kizárólag alkalmazottként közreműködő, eredetileg ötvösművész és formatervező Bogdán Zoltán első önálló rendezése. A lemészárolt ötszáz wales-i bárd történetét Arany János a szabadságharc leverése után Magyarországra látogató császár fogadása kapcsán érezte aktuálisnak, Bogdán számítógépes animációval készült adaptációja pedig szintén aktualizál a jellemzően kortárs, huszadik-huszonegyedik századi környezet, a metropoliszok, a kaszinók világának megidézésével.
A film a leigázók és a leigázottak már-már didaktikusan stilizált karaktereit vonultatja fel: a címszereplő angol király tömör tégladarabokból felépített nyegle keljfeljancsi, aki nyikorgó hintalova hátán járja be a néptelen wales-i tartományt, az utána masírozó vasalófejű katonák a birodalmi lépegetőkhöz hasonló monstrumok, a felső tízezer, a „velsz ebek” pedig a királyhoz hasonlóan deformált, gnóm alakok. Velük szemben az egyszerű emberek és bárdok könnyed mozgású, szinte egyetlen légies vonallal megrajzolt szellemszerű, organikus figurák. A karakterábrázoláson túl a két világ határozott szembenállását hangsúlyozza a színdramaturgia is, a film ugyanis két alapszínre korlátozódik, a megszállók vörös színére (nyolcvankilenc előtt bizonyára izgalomba jött volna tőle a cenzúra) és a wales-iek áttetsző szürkéjére, majd a történet és Edward őrületének előrehaladtával a színek is felcserélődnek, az előbb még hamuszürke wales-i szellemország izzik vérvörösen, a megőrülő Edward pedig halott szürkére sápad.
Arany az 1848-9-es magyar szabadságharc véres megtorlásának parabolisztikus analógiáját egy közel hatszáz évvel korábbi történelmi eseményben, Wales 1277-es angol leigázásában találta meg, az Edward pedig ennek a keserű, inverz császárköszöntőnek az animációs illusztrációja. A romantikus ballada aktualizált parafrázisa a nagyon is konkrét történelmi eseményekhez kapcsolódó költeményt rajzfilmes metaforává próbálja tágítani olyan feloldhatatlan ellentétpárok képi stilizációja segítségével, mint a mesterséges nagyvárosi környezet és a természetes vidéki táj, a felső tízezer és az átlagember, a politikai hatalom gyakorlói és a nép, az elnyomó és az elnyomottak.
Az Edward az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a legfiatalabb generáció, a Gyermekzsűri mellett a szakma elismerését, azaz az Animációs Szakosztály díját is elnyerte; közben pedig úgy hírlik, az „ifjú bárd” után az „ősz bárd”, a „fehér galamb”, Gémes József is aktuálisnak érzi az Arany-féle balladát rajzfilmre adaptálni. A Toldi 1984-es festői adaptációját, a Daliás időket is jegyző Gémes készülő filmjének nyilván egészen más grafikai stilizációt választ majd, de talán tartalmilag nem igen fog eltérni az Edwardtól.
A film trailere
átkozottul jók ezek a képek!
magát a filmet is meg lehet nézni szerda este az urániában. ingyé. meg szombat este is. szintén ingyé.
akajom! meg is fogom nézni, ha tudom
ez a 40. post az oldalon! whooáá, grat!
a jubileumi ötvenediket te írod, tudsz róla?
azt nem vállalnám, de azt lehet, hogy megjátszom, hogy a Doghouse-ból kivágott ujjacskás torta köszönt aznap
nyami.
hol lehet megnézni ?
ezt kisfilmet honnan lehet letölteni??? nagyon kéne.
a dvd-kiadás előtt ne is várj ilyesmit, ha meg egyszer kiadják, akkor ugye simán megveheted. rovarvezető-asszony, kiadják ezt valamikor? vagy játsszák valamerre mostanában?
legközelebb a Szemlén vetítik (2010. február 7. 12:30 – Palace MOM Park, 2-es terem ), a DVD-verzióról pedig gondolom az alkotóknál lehet érdeklődni, a hozzájuk vezető utat pedig a film honlapja elárulja! (http://www.edward2009.hu/)
Név (szükséges)
Email cím (nem tesszük közzé) (szükséges)
Honlap
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése