LÁNCREAKCIÓ sorozat televízió
A Central Perkben mókázó hatosfogaton itthon a kereskedelmi tévézést még vadonatúj vívmányként köszöntő generációk cseperedtek fel, az örökbecsű széria epizódjait egy-egy csatorna még ma is rendületlenül műsorára tűzi. Ami nekünk a 2004-ben véget ért Jóbarátok volt, az a mai fiataloknak a nem véletlenül 2005-ben debütált Így jártam anyátokkal, a bárgyú high concept sorozat azonban csúnyán alulmarad nemezisével, a sokkal érettebb szórakozást nyújtó Felhőtlen Philadelphiával szemben. Létezik tabudöntögető, dekonstruált sitcom szerethető karakterek és mindenféle jellemfejlődés nélkül? Bizony, hogy létezik!
filmelemzés filmkritika magyar film szerzőiség
Kocsis eddigi, bő egy évtizedes rendezői pályájának három rövid- és két játékfilmjében annyira ragaszkodik a precízen minimalista filmstílushoz, hogy az életmű áttekintése a filmek szereplői számára jól ismert monotóniával fenyeget. Mivel filmjei konzekvensen a formanyelv tökéletesítésére törekednek, kevéssé fontos, hogy a főszereplő postai alkalmazottként leveleket válogat (Szortírozott levelek, 2000), uborkákat konzervbe nyomogat (18 kép egy konzervgyári lány életéből, 2002), vírusokat tenyészt (A vírus, 2005), közvécét sikál (Friss levegő, 2006) vagy, mint a közel egy éve Cannes-ban Fipresci-díjjal jutalmazott Pál Adriennben, halottakat kísér utolsó előtti útjukon a proszektúrába. Kocsis filmjeinek tétje minden esetben az, hogy a kamera vétlen távolságtartása fel tudja-e törni a szerencsétlen sorsú, magányos, közönybe fulladt szereplők zárkózottságát, és ezzel egy időben képes-e megteremteni az együttérzést a főhősök iránt.
fantasy MONSTER OF THE WEEK televízió tömegfilm
A huszonnegyedik bejegyzéssel a MONSTER OF THE WEEK elért második etapjának végéhez, a tovább gomb után pedig a nyolcvanas évek egyik leghírhedtebb tévéfilmje képviseli a méltó zárlatot. Az 1982-ben készült Misztikus labirintus (Mazes and Monsters) nem csupán azáltal tett szert kétes hírnevére, hogy itt láthatjuk Tom Hanks egyik első fontosabb szerepét, de ezzel együtt a Rona Jaffe könyvéből készült tévéfilm a korai Dungeons & Dragons-szerepjátékok körül kialakult hisztériáért is nagyban felelőssé tehető. Steven Hillard Stern rendezése a televízióra készült mozgóképek állatorvosi lova, amely másfélórányi játékideje alatt felmutat mindent, amik miatt a médiumra szánt játékfilmeket rendszerint a filmművészet salakjaként tartják számon. A legrosszabb értelemben vett ifjúsági filmes beidegződéseknek megfelelően sulykolja tárgyi tévedéseken alapuló konzervatív tanulságait, amiket a Szomszédok legszebb perceit idéző monológokban intéznek a nézőhöz a kamerába pillogó szereplők – ahogy azt egy kritikusa frappánsan megfogalmazta, a Misztikus labirintus a szerepjátékok Reefer Madness-e, csak a szex és drogok hiánya miatt kevésbé menő. A film magyar szinkronnal látható.
filmelemzés filmkritika tömegfilm
Mikor a 2004-es Holtak hajnala-remake-ben az utolsó maroknyi túlélő alulmaradt az emberiség torzképeként megjelenő zombitömegekkel szemben, Zack Snyder gyors és végső búcsút vett a realista ábrázolásmódtól. Az ígéretes debütálást követő filmjeiben már nyoma sincs az emberléptéknek, munkáiban felnagyított, eltorzított és idealizált kreatúrák vonaglanak a vásznon, függetlenül attól, hogy ezt maga a műegész indokolja-e valamilyen módon (mint a 300 heroikus ókori kalandjában vagy a Watchmen: Az őrzők megalomán szuperhőstablójában), netán a tolakodó stilizáció nem több öncélú játéknál, szinte függetlenül magától a cselekménytől (lásd Az őrzők legendájának bizarr bagolycsatározásait). Legfrissebb munkájának már előzetes promóciója sem ígért különösebb stílusváltást, így az Álomháború egyetlen izgalmas kérdése az maradt, hogy vajon mire képes Snyder akkor, ha a korábbiakkal ellentétben nem készen kap egy turbósításra váró, jobb-rosszabb forgatókönyvet, hanem saját kútfőből vett ideákkal kell helyt állnia. Az elmegyógyintézetbe zárt Baby Doll és társainak kálváriája nagyjából olyan, mintha Tarantino és Terry Gilliam kamaszkorukban egy Charlie angyalai-maraton után összegányolták volna a Fekete hattyú videójáték-verzióját – stílusérzékük mögé bújva összehordva mindent ami egy táncoló nőről és az akciófilmről eszükbe jutott.
18+ esemény horror rövidfilm
Négy év sikeres fesztiválszervezés alatt mindig szomorúan hagytunk ki a programból olyan filmeket, amiket a tizennyolcas karika vagy épp besorolhatatlanságuk megakadályozott abban, hogy vetíthessük őket. Ezért indítottuk el az EUSHORTS LIKES sorozatunkat, amiben minden egyes alkalommal egy más műfajt mutatunk be a magyar közönségnek, az EUShorts Rövidfilmfesztiváltól már megszokott színvonalon. Az első ilyen műfaji vetítésen a két legzsigeribb műfajra épített EUSHORTS LIKES: HORROR ÉS PORNÓ március 24-én és 25-én vár titeket a KINO Moziban. Minden nap 20 órától a HORROR, 22 órától pedig a PORNÓ blokkot vetítjük, eredeti nyelven, magyar felirattal, választható angol hangalámondással. Belépés szigorúan 18 év felett!
kísérleti film KÍSÉRLETI VETÍTŐ tömegfilm
A hollywoodi, vagy klasszikus narratív film formáit elsősorban a történetmesélés kauzalitásának íratlan szabályrendszere határozza meg. Egyszerűbben fogalmazva, a hollywoodi hagyományokat követő filmekben semmi sem történik véletlenül, és ami még fontosabb: a filmforma, vagy stílus is ennek az alapelvnek rendelődik alá. David Bordwell a fabula, szüzsé és stílus felbonthatatlan kölcsönhatásáról ír az Elbeszélés a játékfilmben című kötetében: a klasszikus elbeszélésmód normája a „stílust/formát olyan eszközként használja, amellyel a fabula a szüzsé információit átadhatja.” A hollywoodi norma szerint a film stílusának, formájának, illetve ennek technikai alkalmazásának legfontosabb feladata, hogy a történet valóságát felépítse, és hogy azt elmesélje.
bagoly esemény gyerekfilm prizma
Ezúton meghívunk a Prizma gyerekfilmmel foglalkozó ötödik számának bemutatójára, melyet 2011. március 26-án tartunk a Fogasházban (1073 Budapest, VII. kerület, Akácfa utca 51). Az eseményt 18:00-kor a Gesztenye, a honalapító című animációs filmmel kezdjük, melyet 20:00-kor követ a gyerekfilmekkel foglalkozó, filmrészletekkel dúsított kerekasztal-beszélgetés. Mindenkit szeretettel várunk, a részletes programot lásd lentebb.
adaptáció fordítás MONSTER OF THE WEEK sci-fi
J. G. Ballard, Richard Matheson és Harlan Ellison írásai után a Prizma Online folytatja a magyar nyelven eddig kiadatlan novellák bemutatását, ezúttal a honi könyvkiadás által elődeinél valamivel jobban preferált Frederik Pohl egy klasszikus történetének első magyar fordításával kedveskedve az olvasóknak. Pohl itthon elsősorban az Átjáró-ciklusra keresztelt Hícsí-sorozatnak köszönhetően vált ismertté, de a nyolcvanas években a Galaktika is szentelt egy lapszámot rövidebb írásainak, a tovább gomb után pedig a használóját szuperintelligenssé varázsoló gyógyszer (lásd még ezügyben a hamarosan mozikba kerülő Limitless – Csúcshatás példáját) toposzával eljátszó novella, a Levittown leggazdagabb embere és az azt adaptáló Tales from the Darkside-epizód olvasható/látható.
filmelemzés KELETI EXPEDÍCIÓ
Ugyan a közkeletű mondás úgy tartja, hogy saját hazájában senki sem lehet próféta, a Hollywoodba exportált ázsiai színészeknél ez fordított előjellel igaz. Az amerikai typecasting és a felmerülő nyelvi akadályok leszűkítik a keleti színészek lehetőségeit, akik így képzett harcművészként a testükből kénytelenek élni, vagy „mulatságos” akcentusukból fakadóan vígjátékok mellékszereplőivé degradálódnak. Lehatárolt játékterük a műfajokra is kiterjed: Jet Li-t ezentúl sem fogjuk az Ocean Heavenhöz fogható amerikai drámában látni, és csak Kínában bizonyosodott be ismét, hogy valójában milyen színészi kvalitásai is vannak.
gyűjtőposzt prizma
Februárban a folyóirat önálló internetes verziója többek között a gyerekfilmmel kapcsolatos társadalmi elvárásokkal, A király beszédével, A fekete hattyúval, Greenaway korai rövidfilmjeivel foglalkozott, a kultikus tévésorozatokból és -filmekből csemegéző Monster of the week-rovatban a Cowboy Bepop és a The Twilight Zone egy-egy különleges epizódjáról volt szó.
A Prizma legfrissebb, gyerekfilmmel foglalkozó száma kapható számos Relay-In medio üzletben is, az árusító helyek teljes listája itt tekinthető meg: http://prizmafolyoirat.com/arusito-helyek/
A felénél tartó „Jarmusch kedvenc filmjei” fantázianevű Prizma-filmklub részletes programja itt olvasható: http://prizmafolyoirat.com/2011/01/jarmusch-filmklub-a-fogashazban/
Csatlakozz a Prizma Facebook-csoportjához! Ha a Prizma hírei rendszerint hiányoznak a hírfolyamodból, ellenőrizd a beállításaidat vagy legalul, vagy felül, a „Legfrissebb” melletti lenyíló menüpontban. Ahhoz, hogy semmiről ne maradj le, a hírfolyamodat a „Minden ismerős és oldal”megjelenítésére kell állítanod.
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése